késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Itt az Erasmus-határidő – megegyezés viszont sehol
November 23. van, máig kellett volna rendeznie a vitás kérdéseket az Európai Bizottságnak és a magyar kormányzatnak, hogy a 2024. őszi félévtől is zavartalan legyen a részvételük az Erasmus Plusz oktatási csereprogramban a hazai modellváltó egyetemek diákjainak. (Az állami fenntartásban lévő intézményeket és diákjaikat nem érinti a bonyodalom.) Megegyezésnek azonban egyelőre nyoma sincs, úgyhogy érdemes áttekinteni a helyzetet, amely egyfelől változatlan, másfelől az elmúló határidő miatt nagyon is más.
Fotó: Gorodenkoff
A november 23-i dátum az Erasmus Plusz ügyeit itthon felügyelő Tempus Közalapítványtól (TKA) származik, amely a július 14-i és az augusztus 25-i közleményében is ezt a napot jelölte meg határként, aztán Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter is e dátumra hivatkozott „munkahatáridőként”.
A szervezet a nyáron bírálta el a hazai egyetemek pályázatait a 2024. június 30. utáni támogatási időszakra, 1820 milliárd forint értékű pénzügyi támogatást osztva ki.
Ám amíg az állami tulajdonban és kezelésben álló 29 egyetem pályázatait „élesben” bírálhatta el – majd nekiláthatott a papírmunkának és az utalásnak is –, addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) által üzemeltetett 21 intézmény esetén csak feltételes jóváhagyást adhatott.
Az utóbbinak az oka, hogy 2022. december 15. óta él az Európai Tanács végrehajtási határozata, amely megtiltotta a szerződéskötést az ilyen egyetemekkel, mert nem tartja átláthatónak a működésüket. Ezért összegzett így a TKA: „A feltételes támogatói döntés azt jelenti, hogy bármelyik pályázóval akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad a Tempus Közalapítványnak.”
De nem adott.
A bizottság nem meri felvállalni a döntést
A nyár végétől mostanáig ívelő szakasz az augusztusi szabadságolásokkal, őszi tárgyalásokkal és változó hangulatú, a két oldalról általában ellentétes tartalmú nyilatkozatokkal telt. Hazai oldalról Navracsics Tibor, valamint az augusztus óta már európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János kommentálta az ügy alakulását, Brüsszelből pedig leginkább a költségvetésért és igazgatásért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn.
Fotó: Facebook / Bóka János
A hazai álláspont, hogy tulajdonképpen minden kérdésre választ adott a kormányzat, tehát politikai döntést kell hozni, az pedig egy szinttel feljebb várható. Erre az álláspontra helyezkedett Navracsics Tibor is a hétvégi Fidesz-kongresszuson a Hír TV-nek adott interjújában, amelyben így fogalmazott:
Egyre közelebb állunk egy olyan állomáshoz, ahol már politikai döntésre van szükség, és a bizottság ezt nem meri felvállalni: azt, hogy konkrétan megállapodjon Magyarországgal, mert fél az Európai Parlamenttől.
Hozzátette: „Olyan politikai többségről van szó, amely a volt kommunistákból, a zöldekből, a liberálisokból és a szocialistákból áll, és nyilvánvalóan nem akar velünk megállapodni.”
Magyarország sokat tett – de nem eleget
Ezek után az Európai Parlament keddi vitáján Johannes Hahn mellett a belga Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is elégedetlenül nyilatkozott – ráadásul nemcsak az Erasmushoz kötődő, hanem sok más tételről is, amelyek az útjában állnak a visszatartott EU-s források feloldásának. Reynders például az mondta:
az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített,
illetve a hiányosságokat nem orvosolta. Hahn ehhez annyit tett hozzá, hogy szerinte is történtek pozitív lépések, de nem elégségesek, ezért „továbbra is él a tanács tiltása, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően”.
Fotó: MTI / Ronald Wittek
Hahn tájékoztatása szerint a bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia a helyzetértékelést arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje.
Ez tehát új dátum lehet, ezért kerestük a Tempus Közalapítványt is néhány kérdéssel – például a határidők esetleges rugalmasságáról –, ám mostanáig nem kaptunk választ.
Navracsics Tibor viszont rekontrázott a keddi EP-ülésre.
Fenyeget-e az Európai Parlament?
A területfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) záró konferenciáján az elmúlt időszak projektjeinek értékelésén túl elmondta:
Haladhatnak kicsit vontatottan a tárgyalások a bizottsággal, találkozhatunk újabb és újabb, néha kifejezetten ideológiai és politikai indíttatású ellenérvekkel, de abban bízom, hogy meg fogunk tudni állapodni – rajtunk nem múlik.
Kifejezte reményét is, hogy „a bizottság sem enged azon politikai fenyegetéseknek, amik az Európai Parlamentből jönnek, és valóban a szakmaiságot, az eredményeket és a felkészültséget nézi majd”.
Mindezek nyomán tehát az állami fenntartásban álló egyetemek (például az ELTE) továbbra is háborítatlanul tervezhetnek 2024 második félévétől is – amikor egyébként Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnöke –, a KEKVA-sok ösztöndíjait pedig a magyar költségvetés állja 1,8 milliárd forintért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.