Az infláció nyomában: egy lépéssel közelebb az egy számjegyű alapkamathoz

Október után ismét 75 bázisponttal 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén, amit a forint elmúlt hetekben látott erősödése mellett a beérkező kedvező gazdasági adatok – mint az egy számjegyű infláció – is támogatnak.

Nincs meglepetés, a piac ismétlésre számít

A 75 bázispontos csökkenés már csak azért sem meglepetés, mert az MNB alelnöke, Virág Barnabás már utalt erre néhány napja egy budapesti konferencián. Hangsúlyozta: az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy a központi bank folytassa az alapkamat csökkentését a következő hónapokban.

kérdés, hogy erre tesz-e majd utalást a bejelentést követő tájékoztatón Virág. 

A döntést megelőzően sokan spekuláltak arra, hogy a javuló makroadatok és a 10 százalék alá becsúszott pénzromlás hatására nagyobb lépéseket tesz-e a jegybank, ebbe tulajdonképpen a 100 bázispontos csökkenés is simán belefért volna, ellenben maradt az óvatosság. Tehát a 75 – majd decemberben várhatóan az újabb 75 – bázispontos csökkenés azt is jelenti, hogy magas marad a kamatelőnyünk, vagyis lassabban csökken (az Egyesült Amerikai Államokhoz, az eurózónához és a régióhoz képest), ez pedig erősíti a forintot. 

Nem érdemes forintgyengüléssel számolni

Marad továbbá a magas reálkamat is, hiszen a mostani 75 bpi-s redukálás mellett, a 9,9 százalékos inflációt figyelembe véve, 1,6 százalékos reálkamat adódna (pozitív reálkamat egyelőre nincs is a régióban). Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy a pénzromlás gyorsuló ütemben csökkenhet novemberben és decemberben, tehát végeredményben a reálkamat növekedni fog, azaz a következő időszakra nem érdemes forintgyengüléssel számolni – sőt még erősödhet is a magyar fizetőeszköz. 

Februárban lehet újra egy számjegyű az alapkamat

„Az, hogy az év végén 11 százalék körül alakulhat az alapkamat, összhangban van már az év eleji várakozásainkkal is, azaz a jegybank a kamatdöntéseivel összességében nem okoz nagyobb meglepetést”

– hívta fel rá korábban a VG figyelmét Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Az elemző emlékeztetett, hogy az októberi kamatdöntő ülésén az MNB kisebb meglepetést okozott azzal, hogy a 25-50 pontos várakozásoknál bátrabb, 75 bázispontos csökkentést hajtott végre – erre válaszul a forint kismértékben és nem tartósan gyengült.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamat-emelési ciklus leállítását. A monetáris szigorítást októberben más eszközökkel folytatta, a rendszeresen megtartott egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra emelte, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette. Szeptemberben 11 hónap után ismét az alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá, és szimmetrikus lett a kamatfolyosó az alapkamat körül.