késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Pénzvisszatérítés ide vagy oda, nem kelendők itthon a hitelkártyák
A harmadik negyedév sem hozott áttörést a Magyarországon forgalomban lévő hitelkártyák számában: szeptember végén 1,107 millió, hitelkerettel ellátott plasztik volt forgalomban, 3,5 százalékkal – bő 40 ezerrel – kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a hitelkártyák száma 2023 első kilenc hónapjában végig nem tudott elszakadni az 1,1 milliós állomány környékéről, másrészt azt is, hogy arányuk is egyre csökken a hazai fizetésikártya-piacon: miután az összes forgalomban lévő bankkártya száma szeptemberben már elérte a 10,04 milliót, a hitelkártyák súlya 11 százalék körülire esett vissza, miközben például 2018-ban még bőven meghaladta a 14 százalékot.
A hitelkártyákkal generált vásárlási forgalom a számuk csökkenése, illetve stagnálása ellenére viszont viszonylag gyors ütemben növekszik. Az MNB adatai szerint
a harmadik negyedéves hitelkártyás belföldi vásárlási forgalom közel 8 százalékkal, a külföldi pedig 16,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
(Itt fontos megjegyezni, hogy a külföldi vásárlásokba a határon átnyúló internetes kártyás fizetések is beletartoznak.) A vásárlások darabszámánál szintén meggyőző ütemű a növekedés a jegybank statisztikái alapján: mind a belföldi, mind a külföldi tranzakciók esetében 16 százalék környékén alakult.
Ami a hitelkártya-követelések alakulását illeti, a kamatozó követelések állománya 10,3 százalékkal, 77,1 milliárd forintra nőtt éves alapon a legfrissebb (októberi állapotokat tükröző) adatok szerint, miközben a nem kamatozó követeléseknél kiugró mértékű, 22,1 százalékos emelkedést mért az MNB, 73 milliárdos állomány mellett. Mindezek alapján tovább emelkedett a kamatmentes időszakon belüli hitelkártya-követelések aránya az ügyfeleknél, ami arra utal, hogy a kártyabirtokosok egyre tudatosabban használják a plasztikjaikat.
Azon persze nem lehet csodálkozni, hogy a hitelkártyák iránt az utóbbi időszakban nem tülekedtek túlságosan a háztartások, hiszen a teljes lakossági hitelpiac – leginkább a lakáshiteleké – is igen visszafogott teljesítményt nyújtott 2023-ban. Pedig a hitelkártya mint finanszírozási termék egyáltalán nem drága, ha a birtokosa megfelelő intenzitással és körültekintően használja, ügyelve arra, hogy mindig még – a jellemzően 45 napos – kamatmentes időszak alatt teljesen feltöltse a keretét, és tényleg csak vásárlási műveletekhez használja a kártyát.
A vásárlások után járó – az ügyfél által megjelölt termékkategóriáknál akár 3-4 százalékos mértékű – visszatérítésekkel pedig még a kártyához kapcsolódó díjak is ellensúlyozhatók, igaz, ehhez tényleg nagyon tudatosan oda kell figyelni a kibocsátó bank által meghatározott feltételekre.
A mostani, mélypont környéki pozícióból viszont várhatóan előbb-utóbb kitör majd a hitelkártyapiac: ehhez egyrészt a lakossági fogyasztás fellendülése tudna hozzájárulni, másrészt a lakossági hitelek iránti kereslet általános bővülése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.