Itt az év utolsó hitelminősítése: megerősítette Magyarország adósbesorolását a Fitch!

Nem nyúlt a magyar adósbesoroláshoz a Fitch Ratings. A londoni székhelyű nemzetközi hitelminősítő intézet péntek késő este, a tőzsdezárást követően kiadott közleményében meghagyta a BBB osztályzatot, negatív kilátással. Ezzel idén túl van Magyaroroszág valamennyi hitelminősítői értékelésen.

Egy héttel korábban hasonlóan döntött a Standard and Poor’s, aki ugyancsak fenntartotta egy fokozattal alacsonyabban helyezkedő BBB mínusz besorolását. Bár annak a hitelminősítésnek nagyobb tétje volt, hiszen egy újabb kilátásrontással már egy hajszálnyira lettünk volna a bóvli kategóriától, elemzők inkább a Fitch esetében látták nagyobb esélyét egy esetleges leminősítésnek. Ami így most elmaradt.

Pedig az idei év nem indul túl jól, a Standard and Poor’s év elején óriási meglepetést okozott, amikor leminősítette Magyarországot, és a korábbi BBB kategóriából BBB mínuszba vágta vissza hazánk adósságbesorolását, amivel a befektetésre ajánlott sáv legaljára kerültünk, egy fokozatra a bóvlitól. Bár tartani lehetett attól, hogy júniusban a Fitch követi a S&P-t, a leminősítés végül elmaradt, és helyette megtartotta a BBB osztályzatot, bár a negatív kilátás egyúttal leminősítés kockázatát foglalta magába. A legjobban a Moody’snál áll a magyar adósságosztályzat, az amerikai cég a szeptemberi értékelésében ugyancsak meghagyta a Ba2 besorolásunkat stabil kilátás mellett. 

Így látták Londonból a magyar gazdaságot júniusban

Júniusban még a londoni elemzők arra hívták fel a figyelmüket, hogy Magyarország besorolását a BBB kategóriájú társaihoz képest erős strukturális mutatók, a beruházások által táplált gazdasági növekedés és a szilárd nettó FDI-beáramlás támasztja alá. Viszont ezeket ellensúlyozza a társaihoz képest magas államadósság, az unortodox költségvetési és monetáris politikai lépések, valamint a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években. Kockázatként azonosították, hogy továbbra is bizonytalanság van az uniós forrásokkal kapcsolatban: 

Ami a növekedést illeti, úgy kalkuláltak, hogy a magyar gazdaság 2023-ban stagnálni fog, majd 2024–2025-ben átlagosan 3 százalékkal növekedhet.

Magasabb hiányt vár idén és jövőre a Fitch 

A cég megállapítja mostani értékelésében, hogy az államháztartás jelentősen alulteljesítette a 2023-ra tervezett költségvetési célt. Októberben a kormány a tervezett hiányt a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékára módosította, miközben költségvetés intézkedésekre nem került sor.

A gyengeség főként a fogyasztási adóbevételek csökkenésének köszönhető, míg az inflációval kapcsolatos kiadások és a kamatszámla növelte a kiadásokat. Bár a 2024-re vonatkozó hiánycélt az októberi kiigazításkor nem módosította a kormány, és az továbbra is 2,9 százalékon hagyta, a Fitch nem lát utat a kormány számára, hogy a hiányt erre a szintre hozza, 

A Fitch a hiány további mérséklését jósolja, 2025-re 3,2 százalékra, bár megjegyzik, hogy ez az érték magasabb a járvány előtti évtized 2,8 százalékos átlagához képest.

Tovább csökken az államadósság

A Fitch hiány-előrejelzései és a magas nominális növekedés összhangban vannak azzal, hogy a GDP-arányos államadósság mérsékelten csökkenő pályán van, és magában foglalja a budapesti repülőtér tervezett megvásárlásának finanszírozásához szükséges hitelfelvételt. 

Ez meghaladja a járvány előtti szintet, és összehasonlítható az 56,3 százalékos BBB előrejelzés mediánjával. A nagy lakossági befektetői bázis diverzifikált és növekszik, bár az állam felárat fizet az ebből a forrásból származó forrásokért.

Megnyílnak az uniós pénzcsapok, de így is nagy a bizonytalanság

A Fitch az uniós források felszabadítása kapcsán kiemeli, hogy kohéziós alapokból 10,2 milliárd eurót szabadult fel Magyarország számára, miután a bizottság pozitívan értékelte a közelmúltban végrehajtott igazságügyi reformot. Az igazságügyi reform terén elért előrelépés ellenére a mintegy 11,7 milliárd euró értékű finanszírozás továbbra is felfüggesztés alatt van.

Kiemelik, hogy az EU Tanácsa ugyan jóváhagyta Magyarország helyreállítási és alkalmazkodóképességi tervének módosítását, ami megnyitotta az utat a REPowerEU fejezet keretében nyújtott 920 millió euró előfinanszírozás előtt és az igazságügyi reform bizottság általi jóváhagyása pedig megerősíti a négy megfelelő RRP szuper mérföldkő teljesülését, a fennmaradó 23 szuper mérföldkő teljesítése viszont továbbra is előfeltétele a Magyarországnak juttatott RRF-források felszabadításának.

Recesszió vár a magyar gazdaságra idén, jövőre jöhet a felpattanás

Rámutatnak, hogy a gazdaság harmadik negyedévben már újra növekedett. Mivel azonban az első három negyedévben a GDP a nagyon gyenge belföldi kereslet miatt 1,2 százalékkal csökkent év/év alapon, 

Mivel a nominális bérnövekedés várhatóan alacsony két számjegyű marad, a reálbérek emelkedése támogatni fogja a magánfogyasztás növekvő lendületét. A magánberuházások a könnyebb hitelfeltételekkel összhangban élénkülnek, és az uniós források beáramlása alátámasztja az állami beruházások élénkülését. Emellett a nettó export szerény mértékben járul majd hozzá a növekedéshez, amely 2023-ban a lendület nagy részét adta. A növekedés további erősödése 2025-ben várható, és 3,4 százalékra gyorsulhat, mivel az új, közvetlen külföldi befektetésekkel finanszírozott létesítmények ekkor lépnek működésbe.

Lassabban csökkenhet jövőre az infláció

Az inflációs folyamatokat értékelve kiemelik, hogy ugyan az infláció gyorsan csökkent, de továbbra is magas. A januári 25,7 százalékos csúcsról novemberben 7,9 százalékra esett vissza, és a maginfláció is hasonlóan alakult. A havi inflációs dinamika az árak stabilizálódását mutatja. Az infláció csökkenése az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárakat, a gyenge belföldi keresletet, a szigorúbb monetáris politikát, az árfolyam felértékelődését és a haszonkulcsok normalizálódását tükrözi. 

A cég előrejelzése szerint az infláció 2024-ben átlagosan 5 százalék lesz, 2025-ben pedig az inflációs célsávba csökken.

Jelentősen javulnak a magyar gazdaság külső pozíciói

Rámutat a londoni cég, hogy a külső finanszírozás jelentős javuláson megy keresztül: a folyó fizetési mérleg a tavalyi,  GDP 8 százalékát kitevő hiányt követően 2023-ban várhatóan többletet mutat. A változás nagy részét az áruforgalmi egyenleg teszi ki, az import főként az alacsonyabb üzemanyagimportnak és az importált fogyasztási cikkek iránti alacsonyabb keresletnek köszönhetően csökkent. Eközben az export nőtt, élén a járművekkel és a közlekedési eszközökkel. Ez utóbbi a magasabb kamatfizetésekkel együtt a nettó elsődleges jövedelemkiáramlás növekedéséhez vezetett. Ezt bőven ellensúlyozta a magasabb nettó szolgáltatási beáramlás.

Ugyanakkor előrejelzésük szerint a többlet a 2023-as 1,3 százalékáról 2024-ben a GDP 0,3 százalékára csökken, mivel a háztartások növekvő fogyasztása az importot táplálja, majd 2025-ben 0,9 százalékra nő, mivel új exportlétesítmények lépnek működésbe.