Minden, amit tudni kell az új magyar autógyárról: ez még annál is jobb, mintha a Tesla érkezne

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, hosszú tárgyalássorozatot követően immáron hivatalossá vált, hogy Magyarországon építi fel első európai autógyárát a kínai BYD.

A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette, így hivatalos, hogy az üzem a Szeged határában lévő mintegy 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában lesz. Innen látják majd el a teljes európai piacot, ami több ezer új munkahelyet hoz létre. Fontos, hogy ezúttal nem akkumulátorgyárról van szó, hanem kifejezetten járműgyártásról.

Ez talán már önmagában is elég információ ahhoz, hogy megmutassa a beruházás jelentőségét. Csakhogy nem pusztán egy külföldi ipari fejlesztésről van szó, annál sokkal többről: 

Noha csak 2003-ban kezdett autókat gyártani, mostanra már az amerikai Teslánál is nagyobb, ez ráadásul friss fejlemény: éppen 2023-ban szerezte meg az első helyet. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vállalatnál az eladott autókra jutó nyereség 2022-ben mindössze 12 százaléka volt a Tesláénak. Ráadásul miközben Elon Musk 60 százalékos külföldi eladási arányt tud felmutatni, a BYD az idén nyáron is még csak 7 százalékon állt. 

Mindenesetre ami Szegeden történik, túlzás nélkül történelmi léptékű, ami talán százévente egyszer adódik egy város életében, de az egész magyar gazdaságtörténetben nem sok példa volt rá.

Mit kel tudni az új magyar autógyárról, a kínai BYD-ről?

A BYD (Build Your Dreams, azaz valósítsd meg az álmaidat) multinacionális high-tech vállalat, tevékenysége  kiterjed az autóiparra, a vasúti közlekedésre, az új energiára és az elektronikára, több mint 30 termelőhellyel rendelkezik Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Brazíliában, Magyarországon és Indiában.

Autóipari leányvállalata, a BYD Auto a világ első gyártója, amely a fosszilis üzemanyaggal működő járművek gyártását leállította az elektromos átállás jegyében, és immár 9 egymást követő évben a konnektorról tölthető személygépkocsi-eladások élén áll Kínában.

A cég szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt termelt és nagyjából 630 ezer főnek ad munkát. Egyebek mellett olyan tulajdonosai vannak, mint a Warren Buffett vezette Berkshire Hathaway.

Nem véletlen, hogy a cég első európai gyáráért sorban álltak az országok. Magyarország mellett

• Németország, 
• Franciaország, 
• Spanyolország és 
• Lengyelország is versenyben volt.

A BYD célja, hogy a szegedi gyárral 10 százalékot hasítson ki a kontinentális piacból, miközben Kínában a tervek szerint évi plusz kétmillió autó termelésére lesznek képesek. Ezek nem légből kapott törekvések. Csak az idén októberben 301 833 elektromos meghajtású személyautót értékesített világszerte, ami 38,4 százalékos növekedés 2022 októberéhez viszonyítva. Sorozatban ez már a hatodik havi eladási rekord volt a társaságnál. Tavaly 6,887 millió járművet adott el, ezzel az értékesítés tekintélyes mértékben, 93 százalékkal bővült.

A BYD modelljei jelenleg 58 országban kaphatók. Európában 19 országban öt új elektromos modellel és több mint 170 márkakereskedéssel van már jelen a márka. A magyarországi forgalmazás október közepén indult. A tervek szerint két éven belül legalább 20 kereskedésből álló hálózatot építenek ki. A BYD egyébként mélyen gyökerező tapasztalattal rendelkezik Magyarországon az itt működő eBus üzletág és a komáromi gyár révén.

Mi a BYD titka?

A BYD sikerének titka az akkumulátortechnológiában rejlik, amely lehetővé teszi, hogy árban és teljesítményben is versenyképes legyen. Az Atto 3 Thaiföldön majdnem feleannyiba kerül, mint a hasonló méretű Tesla Model Y. A BYD saját csúcsakkumulátora lítium-vas-foszfát technológiát alkalmaz szemben a lítiumot, kobaldot és nikkelt alkalmazó szerkezetekkel szemben. Olyan jók, hogy még a Tesla is használja.

A BYD akkumulátora közvetlenül a cég alapítójához, Wang Csuanfuhoz kötődik. Ő 1966-ban született egy szegény családban Kína keleti tartományában, Anhuiban. ​​Fizika-kémia szakon szerzett diplomát, majd 1993-ban Sencsenbe került, ahol egy akkucéget irányított. Két évvel később Wang kilépett és elindította saját akkumulátorcégét, a Biyadit. Később kezdték el használni a BYD nevet.

Ugyanakkor azt is kár elhallgatni, hogy a BYD sikere jókora részben a kínai kormány támogatásának köszönhető: 2021-ben 5,87 milliárd jüan (820 millió dollár) állami támogatásban részesült, majd 2022-ben ennek közel kétszeresét kapta.