Áremelést terveznek a malmok: akár kétszámjegyű is lehet a lisztdrágulás

Nincs más lehetőség, emelniük kell a liszt átadási árát a malmoknak, a költségek növekedése ezt kikényszeríti – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint jelezte, december 1-jétől emelkedett a minimálbér, és az útdíjak növekedése is jókora többletterhet ró a malmokra. Ez az áremelés szerinte már csak azért is időszerű, mert a liszt átadási ára a tavalyi csúcsról körülbelül a felére esett vissza, amit a fogyasztók az árstop eltörlése után érzékelhettek is. Úgy véli, a cégek januárban, illetve februárban emelik átadási áraikat, várhatóan mintegy 5-10 százalékos mértékben.

A liszt esete egyébként abból a szempontból egyedi, hogy a háború előtti, vagyis a 2022. januári ára körülbelül 10- 20 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi. Lakatos Zoltán szerint nem a sütőipar miatt alakultak ki ezek az alacsony lisztárak, hanem az egymás közti versennyel maguk a malmok lavírozták magukat ebbe a helyzetbe, mert féltek, hogy elvesztik a vevőiket. A hazai malmok exportpiacait ugyanis elfoglalta az ukrán termék: Romániába körülbelül 30-40 százalékkal kevesebbet szállítottak, és az árak is nyomottak az ukrán konkurencia miatt, de Szlovákia irányába is kevesebb liszt megy. Így összességében a jó években jellemző 200-220 ezer tonnás lisztexport a 60 százalékára vagy az alá esett. Ez nyilván gyengítette a malmok belpiaci pozícióit is, emiatt indult el köztük az árverseny. 

A malmok számára a legfőbb költségelemet jelentő étkezési búza ára az elmúlt időszakban valamelyest emelkedett, jó búzát már tonnánként 70 ezer forint alatt nem lehet találni az országban – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy ez az ár még mindig alacsony, és nem is ez a lisztáremelés oka. A takarmánybúza ára – annak a következtében is, hogy az export nem megy olyan ütemben, mint a normál években – ugyanakkor nem tudott emelkedni, sőt, inkább némileg csökkent. 

A gazdák szempontjából az export lelassulása nagyon rossz hír. A hivatalos adatok szerint az átmenő készlet az előző búzaszezon végén 530 ezer tonna volt, amihez hozzájött az 5,9 millió tonna termés, és mivel importból is jött be 100-120 ezer tonna, az aratás után mintegy 6,5 millió tonna induló készlettel kellett számolni. Ebből 2,5 millió tonna a belföldi felhasználás, vagyis ha egy a tavalyihoz hasonló – egyébként magas – zárókészlettel számolunk, 3,5 millió tonnát ki kellene vinni exportra. Csakhogy eddig még egyszer sem sikerült 2,8 millió tonnánál több búzát exportálni, ráadásul az eddigi ütem alapján biztos, hogy ebben a szezonban még ennyi sem lesz az export – hívta fel a figyelmet Lakatos Zoltán.

Az étkezési minőségből kevesebb van, mivel tavaly csak mintegy 25 százaléknyi termett, ami alacsonyabb arány a szokásosnál.

Az, hogy beszorult a búza Magyarországra, és veszteséges a termelése, alapvető döntéseket fog kikényszeríteni – véli Lakatos Zoltán, aki már korábban is beszélt arról, hogy ha a hazai növénytermesztők nem tudnak gazdaságosan termelni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a versenyben, ugyanis az ukrán beszállítás nem fog megszűnni. 

„Korábban azt mondtuk, az ukránok, mire betakarítják a gabonát, elvesztik a termés 30 százalékát, annyira rossz gépekkel dolgoztak. Most viszont, az odáramlott tőkének köszönhetően a gazdaságokat korszerű eszközökkel felszerelték, a földterületi adottságaikban pedig reménytelen versenyeznünk velük: humuszban gazdag talajokon termelnek, hatalmas birtokokon, amelyeken jóval gazdaságosabb a gabonatermesztés.”

– tette hozzá. 

A tavalyi év bebizonyította, hogy Magyarországon műtrágya nélkül nem lehet termelni. A mi földjeink erre alkalmatlanok, azért ilyen gyenge a tavalyi termés minősége, mert kimaradt a műtrágya. Ugyanakkor azért is lett jobb a búza beltartalma Hajdú-Biharban, Észak-Békésben és a Jászság egyes részein, mert ezeken a vidékeken olyan mértékű aszály volt az előző évben, hogy a kukorica érés előtt kipusztult, és az a műtrágya, amit korábban kiszórtak a gazdák, bent maradt a talajban, így később a búzának adott kevés tápanyaggal együtt már az ország egyéb részeihez képest pozitívan hatott a termés minőségére.

Az alacsony búzaárak miatt a malmok nem csak egy-két hónapra töltötték fel készleteiket, Lakatos azt valószínűsíti, hogy a legnagyobb szereplőknek áprilisig rendelkezésükre áll az őrlési alapanyag. Mint mondta, attól sem kell tartani, hogy a nagyon kevés és nyilván az exportpiacon is jobban keresett, jó minőségű búzából kifogy az ország az új termés előtt, mert a malomipar eddig is mindig megfizette azt az árat, amivel a szükséges mennyiségű étkezési búzát az országban tartották.