Rekordnyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, írja a Bank360.
A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot,
ami történelmi rekord, és csaknem a triplája a tavalyinak.
A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez ötvenszerese volt a 2022-esnek. Ebben ugyanakkor nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték sem, azokat külön soron tartja nyilván az MNB. A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.
A bankok kamatbevételei mintegy 80 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez képest, és december végére meghaladták a 8 ezermilliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen a kamatszint az év egészét nézve emelkedett.
A kamatkiadások azonban még nagyobb mértékben nőttek, 112 százalékkal 2022-höz képest, megközelítve az 5800 milliárd forintot.
A díj- és jutalékbevételeknél 9 százalékos növekedést, a ráfordításoknál 11 százalékos bővülést mértek december végéig, ebből arra lehet következtetni, hogy a 2022-es 14,5 százalékos inflációt nem tudták a bankok minden termékük árába teljesen beépíteni. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.
Bár a hitelezés nem ment jól tavaly, a statisztika szerint a béremelések nem maradtak el a bankoknál. A személyi jellegű ráfordítások éves szinten 21 százalékkal nőttek, a bérköltségek ezen belül bőven 20 százalékkal emelkedtek, vagyis a banki alkalmazottak egyébként sem alacsony fizetése követhette az inflációt.
A bankok mérlegfőösszege ugyanakkor nem követte a pénzromlás mértékét: kevesebb mint 3 százalékkal nőtt tavaly. A hitelkövetelések bruttó tőkeösszege is mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a vállalati hiteleké ennél valamivel nagyobb, a háztartási hiteleké ennél kisebb mértékben bővült.
Annak, hogy a bankok betétállománya éves összevetésben több mint 4 százalékkal csökkent, az egyik oka lehetett az, hogy az infláció és a rezsiárak növekedése miatt meglódultak az ügyfelek kiadásai. A másik, hogy a magas infláció miatt az ügyfelek jobb hozammal kecsegtető befektetést kerestek a pénzüknek, és például állampapírt vagy befektetési jegyeket vásároltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.