Itt az igazság a román gazdasági csodáról – lehet, hogy a bezzegország mindenkit palira vett
Földrajzi elhelyezkedésünkből fakadóan a magyar közéletben kétfajta viszonyítási pont létezik, ami évtizedek, esetleg évszázadok óta nagyban meghatározza a gondolkodásunkat. Az egyik Ausztria, akit mindig utol akarunk érni, már vagy kétszáz éve teljesen eredménytelenül. A másik Románia, akivel kapcsolatban pedig az az elvárásunk, hogy sose érjen utol minket. Talán épp ezért mellbevágó sokaknak az a pillanat, amikor az unió statisztikai hivatala közölte, hogy Románia az elmúlt évtized erőteljes növekedésének köszönhetően már azonos fejlettséggel bír, mint Magyarország.
Hogy számszerűsítsük: míg 2011-ben Magyaroroszág az uniós vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 67 százalékán állt, addig Románia jóval hátrébb indult, az 55 százalékos szintről,
2022-re viszont eltűnt ez a különbség, így ma mindkét ország azonos, 76 százalékos szinten helyezkedik el.
A román fejlődést jól mutatja, hogy az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország ma már fejlettebbnek számít, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia, hovatovább ott liheg az 1986 óta uniós tag Portugália nyakán. Ám mielőtt valami gazdasági csodát látnánk a jelenség mögött, érdemes jobban szemügyre venni a háttérben zajló folyamatokat.
Az unióban is egyedülálló eladósodást produkált Románia
Amíg az köztudomású, hogy Magyarország a régió egyik legeladósodottabb országa, gyakorlatilag az 1980-es évek óta, addig Romániáról ez a legkevésbé sem volt elmondható. Ceausescu-rendszer egyik hagyatéka volt a nulla államadósság, aminek leginkább a társadalom látta kárát, tömeges szegénységbe taszítva milliókat. Másik oldalról viszont ez jelentette az elmúlt évtizedek növekedési tartalékát. Így már le is hull a lepel a nagy román csodáról:
az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 óta 19 553 milliárd forintról 48 834 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt, Romániában ez idő alatt megtízszereződött, az akkori 66 milliárd lejről 2022-re 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.
Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, itt is az látható, hogy hiába volt erőteljes a gazdasági növekedés, azzal együtt sem tudták kinőni az adósságot, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, 2022-ben már 47,2 százalékát. Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a románok –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban. Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség, ami a román és a magyar adósságmutató között volt, fokozatosan eltűnt, és 25 százalékosra olvadt (a magyar államadósság 2022-ben 73,9 százalék volt). A román kormány túlköltekezéseknek pedig meg is lett a következménye, ugyanis már a koronavírus-járvány előtt túlzottdeficit-eljárást indított az Európai Unió Bukarest ellen.
Több millió román munkavállaló Nyugaton, óriási összegeket utalnak haza
A másik tényező, ami magyarázza a magasabb román növekedést, az a több millió román munkavállaló, akik már a 90-es években elhagyták az országot. Ennek következménye, hogy ma már romániai lakosság 69 százalékának van külföldön dolgozó rokona.
Csak Spanyolországban és Olaszországban mintegy kétmillióan, de Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban is több százezren dolgoznak.
Az, hogy ennyien élnek külföldön, az ország pénzügyi számláiban is nyomot hagy, ami nélkül valószínűleg a román kormányok is nagy bajban lennének: például 2020-ban 3,4 milliárd eurót, azaz mintegy 1200 milliárdot utaltak haza a román vendégmunkások, ami közel tízszerese volt a hasonló magyar utalások (150 milliárd) értékének. A román nemzeti bank adatai szerint 2005 óta 69 milliárd eurót pumpáltak a román gazdaságba a külföldön élő vendégmunkások, akik nagyban hozzájárultak az ország gazdasági fejlődéséhez.
Még mindig magasabbak a magyar bérek
Bár többször elhangzik a hazai sajtóban, hogy a román bérek a magyarok kereseténél is magasabban vannak, a két ország statisztikai hivatala szerint ez biztosan nem így van: míg nálunk a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 389 ezer forint volt 2023 októberében, addig Romániában 4692 lej, azaz 356 ezer forint. Ahogy a minimálbér nettója is alacsonyabb keleti szomszédunknál, ahol 159 ezer forint a legkisebb keresetűek bére. A szegénységi adatok alapján is jobb helyzetben van hazánk: 2022-ben a szegények aránya 18,4 százalékot tett ki Magyarországon, szemben Romániával, ott ez az arány 34,4 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.