A fő csapásirányunk, hogy a magyarokat támogassuk, de ha olyan mértékű munkaerőigényre keletkezik, amelyet a belső piac nem tud átmenetileg kezelni, akkor szükség van a vendégmunkásokra is – jelentette ki a Bruttó legújabb adásában Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki friss adatokat is megosztott velünk. Nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként: ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, emellett azonban vannak szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti.
Ugyanakkor arányaiban még mindig Magyarországon van a legkevesebb vendégmunkás, az összes foglalkoztatott mindössze 1,8 százaléka külföldi munkavállaló, miközben Lengyelországban és Csehországban ugyanez a szám 6, illetve 4,5 százalék, de még a szlovákoknál is 3,5 százalék. Ráadásul rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint a legaktívabb korú, 20–64 közötti korosztályban 2030-ra a mostanihoz képest 300 ezer fővel fog csökkenni a munkavállalói létszám. Ez a jelenség nem magyar specialitás, az egész fejlett világra jellemző, de ettől még egy kényszerhelyzetet jelent, amit meg kell oldani.
„Szeretném a helyére tenni a dolgot: sem minőségében, sem mennyiségében nem veszélyeztethetik a magyar munkaerőpiacot a vendégmunkások, és erre oda is fogunk figyelni”
– hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzátéve, hogy nem fogják letörni a béreket, és a munkahelyeket sem veszik el a magyaroktól. „De akkor, amikor átmenetileg a gazdasági növekedés érdekében szükség van rájuk, akkor, azt gondolom, hogy ezzel a lehetősséggel élni is kell” – mondta az államtitkár, aki szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene szigorúan szabályozni a foglalkoztatásukat.
„Vagy a lovak közé dobom a gyeplőt, ahogy a németek és a franciák tették, vagy pedig azt mondom, hogy ez egy gazdasági racionalitás, amit olyan módon igyekszem szabályozni, ahogyan azt a magyar idegenrendészeti törvény teszi” – mondta a január elsejével életbe lépő új szabályokról, amelyek értelmében kvóta alapján fogják meghatározni a Magyarországra behozható vendégmunkások számát, várhatóan februárban megjelenik a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet.
A fő szabály az, hogy a kvóta nem lehet nagyobb, mint az előző évben keletkezett üres álláshelyek száma, ez az elmúlt években 50 és 80 ezer között ingadozott, ugyanakkor megjegyezte, hogy ennél több nem lehet, „ez egészen biztos”.
Czomba Sándor szerint azok a magyaroknak, akik a vendégmunkásokkal együtt dolgoznak, alapvetően pozitív a benyomásuk róluk, ezért abban bízik, hogy az a fajta hisztériakeltés, amely a kérdés körül van, a következő időszakban a helyére kerül, és nem a politikai csatározások színtere lesz.
A potenciálisan még bevonható hazai munkaerőről elmondta, hogy területileg ennek a létszámnak a kétötöde Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön van, képzettség szempontjából nagyjából a 60 százalékuknak nincs érettségije, és 36 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van.
A munkanélküliek 23 százaléka vagy még soha nem dolgozott, vagy már legalább nyolc éve munka nélkül van
– emelte ki Czomba, aki szerint ezek a tényezők determinálják, ha akarnak segíteni, akkor milyen irányba kell elmozdulni. „Tisztában kell lenni azzal, hogy lesznek olyanok, akiket csak évek alatt lehet visszahozni a munkaerőpiacra különböző eszközökkel” – mondta. Rövid távon, egy éven belül maximum 100 ezer főt lehetne viszonylag könnyen megszólítani és bevonni a munkaerőpiacra.
A várható kormányzati intézkedésekről, amelyekkel a munkaerőpiaci aktivitást erősítenék, annyit árult el, hogy különösen a nappali rendszerű és felnőttképzés területén még sok feladat van a kormány előtt. Itt másfél-két éves képzések érhetők el, miközben a gazdasági szereplők is gyors, intenzív képzéseket szeretnének látni. Azt is hangsúlyozta, hogy a 4,7 milliós foglalkoztatottság jól néz ki, de ez szerinte nincs meg, mivel technológiai és strukturális váltás közepén van a gazdaság, ezért azokat is segíteni kell, akik a munkaerőpiacon jelen vannak, hogy ott is tudjanak maradni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.