Beigazolódott, amitől féltünk: olyan pocsékul teljesít a német ipar, hogy ez a magyar gazdaságot is odavághatja

Decemberben az előző havihoz képest szezonális és naptári kiigazítással 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés Németországban a vártnál szerényebb, 0,4 százalékos visszaesés helyett – közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis, hozzátéve, hogy ezzel már hetedik egymást követő hónapban mérséklődött az ipari kibocsátás.

Nem várható fellendülés idén

Az idén sem valószínű, hogy fellendülés lesz, tekintettel a magas kamatlábakra, a drága energia, a geopolitikai kockázatok és a visszafogott világgazdaság miatt.  

– értékelte az adatokat Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki szerint egyelőre nincsenek jelei a trendfordulónak, a belföldről vezérelt fellendülés csak  az év későbbi szakaszában várható.

Bár decemberben az ipari megrendelések 8,9 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, három és fél év óta a leggyorsabb ütemben, de ez csak egy a kivételesen nagyszámú nagy megrendelésnek, például a repülőgépekre vonatkozó megrendeléseknek volt köszönhető. Összességében 2023-ban az új megrendelések 5,9 százalékkal zsugorodtak.

A magyar gazdaság is megérzi a német recessziót

Mindez magyarázatot ad arra, hogy miért jöttek a gyenge termelési adatok a héten a magyar gazdaságból:

• decemberben a ipari termelés naptárhatástól kiigazítva 8,7 százalékkal csökkent, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium is a külső kereslet visszaesésével indokolt,
• a magyar külkereskedelem és azon belül a kivitel ugyancsak rendkívül gyenge számokat produkált, csak novemberhez képest 20 százalékkal esett vissza az export.

Ahogy a hét elején írtunk róla, az Európai Unió húzógazdaságának gyengélkedése eddig is köztudomású volt, ám abban lehetett bízni, hogy a magyar gazdaság valamennyire függetleníteni tudja magát a német folyamatoktól. Hogy ez mennyire nem így van, annak tényét maga a nemzetgazdasági miniszter ismerte el, Nagy Márton a hét végén az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy hiába javulnak a hazai bizalmi indexek, ha közben Németország recesszióba csúszik.

– tette egyértelművé a tárcavezető. Mindez azért fájó, mert korábban a két ország ipari teljesítménye élesen elvált egymástól, ám a mostani adatok azt mutatják, hogy a kapcsolat továbbra is erőteljes, a kivitel 25 százaléka még mindig Németországba irányul, ebben persze a Kínába irányuló reexport is benne van.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a rendelésállomány a főbb feldolgozóipari ágazatokban nagyon meredeken csökken, a meglévő rendeléseket teljesítik, új megrendelések azonban egyre kevésbé futnak be, ami abból fakad, hogy továbbra is gyenge a külső kereslet az egész európai gazdaságban.

Fontos hozzátenni, hogy decemberi gyatra adatokban az is visszaköszönt, hogy az ilyenkor szokott éves karbantartást ekkor végezték el a nagy autógyárak, ez pedig okozhat olyan visszaesést az exportban és az iparban is, ami erősebb volt az átlagosnál. Ezzel együtt abban még lehet bízni, hogy a magyar export és az ipar magára talál az újonnan belépő kapacitásoknak köszönhetően.