Nagy Márton: az infláció már nem jelent érdemi problémát

Már nem akadályozza az infláció a gazdasági növekedés helyreállítását, erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott, Magyar Compliance Akadémia (MCA) „Tiszta versennyel a gazdasági növekedésért – mi ebben a megfelelés szerepe?” című rendezvényén. 

A tárcavezető emlékeztetett, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző inflációt a kormány célzott intézkedéseivel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörte. A kormány így hamarabb teljesítette vállalását, ugyanis már az év vége előtt, 2023 októberére egy számjegyűre csökkentette az inflációt, 2024 januárjára pedig 3,8 százalékra szorította vissza. 

– fogalmazott a miniszter, aki szerint a háború és a káros szankciók miatti energiaár-robbanás, az ebből következő árfolyam-emelkedés, valamint az ár-profit spirál együttesen a magyar infláció 70 százalékáért voltak felelősek, „azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően ma már egyik hatás sem érvényesül.”

Nagy Márton arról is beszélt, hogy a kormány sikeresen kezelte az energiaválságot, ugyanis az extraprofitadók kivetésével az átlagfogyasztás mértékéig megvédte a lakossági rezsicsökkentést. Emellett az energiaintenzív kkv-k 220 milliárd forintos keretösszegű támogatásával, a 120 milliárd forintnyi támogatást magában foglaló Gyármentő Programmal, a váltófix szerződések megmentésével, a 200 eurós áramársapkával, valamint a nem lakossági rendszerhasználati díjak 10 euró/megawattórás csökkentésével elkerülte az energiacsapdát. 

Ezzel párhuzamosan az ikerdeficit megszűnt, amely mögött a kormány sikeres FDI stratégiája, a magas beruházási ráta fenntartása, a növekvő exportteljesítmény és a stabilizálódó energiaárak következtében helyreálló külkereskedelmi egyenleg, 

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány sikeresen kezelte a vállalati profit húzta inflációs hatást is. Hozzátette: uniós szinten Magyarországon a vállalatok profitrátájának növekedése kiemelkedő mértékben járult hozzá az infláció emelkedéséhez 2022-ben. A kormány azonnal reagált, többek közt bevezette az üzemanyagárstopot és az élelmiszerárstopot, valamint olyan a piaci versenyt ösztönző intézkedéseket vezetett be, mint a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint figyelemfelhívó kampányt hirdetett a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozóan.

Nagy Márton összegzésképp megállapította, hogy Magyarországon a keresleti oldal helyett a kínálati oldal húzta fel az inflációt, így kevésbé a monetáris politika, sokkal inkább a fiskális és a szabályozói politika, azaz a Gazdasági Versenyhivatallal közösen a kormányzat volt képes hatékonyan kezelni az inflációt.

„Az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben a kormányzat fő célja a gazdasági növekedés helyreállítása lesz. A dinamikus, 4 százalék körüli növekedés eléréshez az óvatossági motívum további oldásán és a fogyasztói bizalom erősítésén keresztül helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, a magyarországi munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint továbbra is 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházási rátát.”