Nem ettől fog hasra esni Nagy Márton: másfél év után lehet újra egy számjegyű az alapkamat

Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely várhatóan tovább folytatja a kamatvágási ciklust. Mivel a múlt hónapban elmaradt az előzetesen belengetett 100 bázispontos gyorsítás, így az is eldőlt, hogy 2022 nyara után az eredeti menetrendnek megfelelően februárban lehet újra egy számjegyű az alapkamat Magyarországon. Persze ennél többről szól a monetáris tanács döntése, amely a januári, egymásnak ellentmondó üzenetek után most újra felteheti a kérdést, hogy 100 vagy 75 bázisponttal csökkentse-e az irányadó rátát.

„A 3,8 százalékra csökkenő infláció alapvetően alátámasztaná a 100 bázispontos csökkentést, azonban az elmúlt időszakban némileg gyengülő forintárfolyam (a korábbi 380–385 helyett 390 körüli), illetve a Fed és az EKB változatlan kamatlába inkább a 75 bázispont mellett szól érvként” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki hozzátette, hogy a változatlan tempó mellett szól az is, hogy ezzel a jegybank azt üzenné a piacnak, hogy továbbra is csak fokozatosan, megfontoltan hajtja végre a kamatcsökkentéseket. 

Virág Barnabás alelnök a kamatdöntés előtt pár nappal az Indexnek adott interjújában ugyanakkor nyitva hagyta a kérdést. Az interjúban arról beszélt, hogy a januári inflációs adat szerinte is érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ám arra is rámutatott, hogy a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól, ezért szerinte teljesen nyitott a kamatdöntés kimenetele.

Az amerikai és az európai kamatvágási várakozások csökkentek

A hazai infláció januárban a jegybank toleranciasávjába került, a GDP pedig a vártnál nagyobb mértékben esett vissza a tavalyi évben. Ezek inkább a 100 bázispontos kamatvágás felé mutatnak – mondta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, de azt is hozzátette, hogy 

Ezért összességében inkább a 75 bázispontos vágás felé billen a mérleg nyelve Varga szerint, ha azt várjuk, hogy továbbra is óvatos marad az MNB. Regős is úgy vélekedett, hogy az MNB-nek mindenképpen figyelnie kell, mit lép az EKB és a Fed. A monetáris politikának az alapkamatot efölött kell tartania, figyelembe véve az elvárt kockázati prémiumot is. Szerinte ekkora kamatkülönbözetnél ez a különbség még kevésbé effektív, de az év második felében talán már ez lesz a leginkább meghatározó tényező a monetáris politika szempontjából. „A hatás természetesen addig sem elhanyagolható, hiszen egy-egy olyan hír, amely befolyásolja azt, hogy a Fed mikor és milyen ütemben kezd lazítani, nagyban befolyásolja a piacokat, és így a forint árfolyamára is hatással van” – magyarázta az elemző, aki nem zárja ki, hogy a forint árfolyama célba veszi a 400-as szintet, bár remélhetőleg ez nem lesz tartós.

Megfojtják a növekedést a kamatok, elégedetlenek a vállalkozók

Januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek, ami hároméves mélypont, ám ennél is lényegesebb, hogy végre ismét a jegybank toleranciasávjába került az infláció. Ez pedig azt is jelenti, hogy 10 százalékos kamatszint mellett majd 6 százalékos reálkamatról beszélhetünk, ami egészen példa nélküli a régióban, tehát a jegybanknak egyre kevésbé kell az inflációtól tartania, noha jó eséllyel az egész évben 4 százalék körül ingadozhat. Épp ezért szólalnak fel egyre hangosabban a hazai vállalkozói érdekképviseletek, és nemcsak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki régi kritikusa a jegybanknak. Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas kamatszint teljesen ellehetetleníti a vállalatok életét. 

Emiatt Parragh László kamaraelnök a Világgazdaságnak adott interjújában február elején sürgette a jegybankot a kamatcsökkentések felgyorsítására, mivel szerinte most van még meg a lehetősége, ez később már nem áll rendelkezésre.

Mekkora lesz az alapkamat az év végén?

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az év végére az alapkamat valahol 5,8 és 6,0 százalék között lehet az infláció, a kockázati megítélés, illetve a nemzetközi környezet alakulásának függvényében. „Várakozásaim szerint néhány hónapig még marad a 75 bázispontos havi ütem, majd ezt követően kisebb, például 25 bázispontos ütemben folytathatja a jegybank. Hogy pontosan mikor történik meg a lassítás, az szintén a fenti tényezők összességétől függ, várakozásaink szerint május vagy június során kerülhet rá sor” – zárta gondolatait Regős Gábor.