BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Napenergia: már 2030-nál járunk, megemelte a kormány a célkitűzéseket

Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország már teljesítette a 2030-ra kitűzött hat gigawattos célt, ezért tizenkét gigawattra emelték a célkitűzést.

A magyar napelemipar nagy fejlődésen ment keresztül, tavaly történt a legnagyobb bővülés, amikor 1,6 gigawattnyi napelemet sikerült üzembe helyezni – mondta az energiaügyi miniszter hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón. Lantos Csaba az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozásán elmondta: az idei év elejére immár több mint hat gigawattnyi napelem üzemel az országban.

20240124_lantoscsaba_004_VZ20240124  Budapest
Lantos Csaba  energiaügyi miniszter 

Fotó: Vémi Zoltán  VZ  Világgazdaság  VG
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az energiaügyi miniszter elmondta: tavaly sikerült elérni, hogy a megtermelt villanyáram 18 százaléka már napelemekből jött, ami komoly eredmény, ebben az összehasonlításban Magyarország második helyen áll az unióban.

A hat gigawattos célt 2030-ra kellett volna csak elérni, de mivel Magyarország ezt már teljesítette, a célkitűzést 12 gigawattra emelték ugyanezen időszak végéig.

Ennek jegyében különböző programokat, támogatásokat hirdetett a kormány, egyik ilyen a Napenergia Plusz program, amely a családokat támogatja a zöldenergia-termelés és -tárolás területén. A miniszter megjegyezte, hogy a 2050-re kitűzött uniós klímacélok eléréséhez évi 80-90 gigawattnyi napelemre van szükség, viszont a EU csupán 2 gigawattnyit gyárt.

Lantos Csaba felhívta a figyelmet, hogy Magyarország, Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával együtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, mert a Németország által az orosz gázra bevezetett tranzitvám emeli a költségeket és veszélyezteti ezen országok iparának versenyképességét. „Az az álláspontunk, hogy senki ne vezessen be olyan intézkedéseket, amelyekkel magasabb költségekre kényszeríti – ráadásul indokolatlanul – az egyes tagállamokat” – hangoztatta a miniszter.

A nukleáris ipar jövőjéről szólva elmondta: az utóbbi években az EU jóval kevesebb forrással támogatta az ágazatot, de azóta a taxonómiai rendeletében zöldenergiának minősítette a nukleáris energiát, és újra támogatásokat rendelt hozzá.

Az uniós magyar elnökség alatt napirendre kerül az a kérdés, hogyan lehet az erőművek használt fűtőanyagait újra feldolgozni.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország támogatja a 2024 végén lejáró orosz–ukrán földgáztranzit-szerződés meghosszabbítását, annak ellenére, hogy jelenleg Magyarország ellátását nem ebből az irányból biztosítjá. Lantos Csaba szerint az EU-ban jól működött a gázkereslet-csökkentés, az energiaárak stabilizálódtak.

Az EU által kijelölt csökkentési arány 15 százalékos volt, Magyarország 19 százalékot teljesített.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a gázkereslet csökkentése egyike az uniós kísérleteknek a nemzeti hatáskörön való túllépésre, ezért Magyarország elveti, hogy a továbbiakban is legyen az unióban ilyen gázfogyasztási közös mérték.

Több mint 160 ezer napelemet telepít az MVM csoport a Mátrai Erőmű területén létesítendő három, egyenként 25 megawattos naperőműve megépítése során. A beruházó az MVM Zöld Generáció Kft., amelynek a területet a mátrai erőműhöz tartozó halmajugrai térségben az MVM Mátra Energia Zrt. adja.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.