Vendégmunkások: Magyarországon nem lesznek gettók

Kik a vendégmunkások? Honnan jönnek Magyarországra és Európába? Valóban félnünk kell, hogy elveszik a magyarok munkahelyeit? A Világgazdaság ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetett Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával.

– szögezte le egyből Sayfo Omar. Szigorú a szabályozás és a magyar nyelv sem vonzó, mert viszonylag kevesen beszélik és nehéz is. Ezeken kívül nincsenek jelentős bevándorló közösségek sem, amikhez az újonnan érkezők kapcsolódni tudnának.

Kik a vendégmunkások?

Vendégmunkás az a személy, aki jellemzően előzetesen megkötött szerződéssel, meghatározott időre, munkavállalás céljából érkezik a befogadó országba. Hazánk tavaly új törvényt fogadott el, amely rendkívül megszigorította az ilyen munkavállalást, olyannyira, hogy világviszonylatban példátlan szigorú feltételeket támaszt.

Nem hozhat bárki vendégmunkást Magyarországra

• Magyarországra csakis olyan hiányszakmába érkezhet vendégmunkásként harmadik országból munkavállaló, amelyet nem tudnak feltölteni hazai vagy az Európai Gazdasági Térség polgáraival.
• Szigorú korlátozások biztosítják, hogy olyan dolgozók érkezzenek, akiknél kicsi a kockázat törvénysértésre vagy arra, hogy nyugatra álljanak tovább.
• Az új törvény értelmében csak a kormánnyal érvényes stratégiai megállapodással rendelkező munkáltató, vagy kiemelt beruházást megvalósító vállalat, vagy a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program részese foglalkoztathat vendégmunkást, akiket csakis regisztrált munkaközvetítők hozhatnak hazánkba.
• Ezeknek a vállalatoknak kellő garanciát kell biztosítaniuk az államnak, amivel felelősséget vállalnak a külföldi dolgozóért és annak 6 napon belüli távozásáért, miután annak megszűnt a munkaviszonya.
• Csak olyan országból érkezhetnek munkavállalók, amellyel Magyarországnak érvényes kitoloncolási szerződése van.
• Sőt, olyan országból sem érkezhet munkavállaló, amelyek állampolgára később jogosan kérhet menedéket.

Azaz a törvényalkotók visszatartó erőként számos biztosítékot beiktattak annak elkerülésére, hogy a munkások tovább álljanak és egyúttal eltántorítsák őket a törvénysértéstől.

A túlbiztosítás miatt nem vonzó a magyar ajánlat

A Világgazdaság korábban beszámolt a törvény feltételeiről, amelyek nem engedik a tartózkodás meghosszabbítását és a családegyesítését, majd a letelepedést. Márpedig sok, távolról érkező munkásnak ez a végső célja. Németországban a munkavállaló például kérheti a családtagjai befogadását is, így mára az 1960-as évektől érkezett vendégmunkások és leszármazottjaik a német lakosság 5,5 százalékát alkotják Sayfo novemberi tanulmánya szerint. Magyarországon ilyenről szó sem lehet a jelenlegi szabályozás mellett.

A kormány 2017-es döntése értelmében a nem uniós, szomszédos országokból érkező munkavállalóknak már nem kell tartózkodási engedélyt kérniük, ha a foglalkoztató bejelenti őket. Ennek ellenére Szerbiából és Ukrajnából főképp 2016 előtt érkeztek hozzánk, a számuk azóta folyamatosan csökken. A magyarországi béremelkedés lelassult, így hazánk már kevésbé vonzó a számukra. Sayfo Omar a Világgazdaságnak kiemelte, hogy az ukrajnai háború elől menekülőket bármely uniós tagállam befogadja szolidaritásból. Az ukránok manapság inkább a gazdagabb országokat vagy a nyelvi és kulturális hasonlóságok miatt Csehországot és Lengyelországot választják. Tehát elenyésző az ukrán menedékkérő és dolgozók száma hazánkban. Szerbia pedig egyre közelebb kerül az uniós csatlakozáshoz, ami miatt a nyugat-európai országok engedékenyebbekké váltak a szerb munkavállalók beengedésére.

 – szögezte le a szakértő. 

Mi a gyakorlat Európa más részein a külföldről érkezett dolgozók kapcsán?

Mindenhol a helyi gazdaság céljainak megfelelően határozzák meg a szabályozást. Az átfogó jellegű magyar vendégmunkástörvényhez hasonló jogszabály más európai országban nem jellemző. Máshol inkább kétoldalú megállapodásokkal szabályozzák a külföldi munkavállalók részvételét.

Az évtizedek óta célnak számító országok, például Németország és Svédország, elsősorban a már a területükön, segélyen élő menedékkérőkkel és bevándorlókkal, valamint egykori vendégmunkások szegény sorsú leszármazottjaival töltenék fel a munkahelyeket. A nyugat-európai országok ezen kívül kétoldalú megállapodásokat kötnek. Németország például nemrég Kolumbiával kötött egy szerződést, a nagy illegális migránskibocsátó Marokkó pedig – mások mellett – Spanyolországgal működik együtt. Az afrikai állam a szerződés értelmében visszafogja a kivándorlókat és a területén áthaladó szubszaharaiakat, valamint visszafogadja a kitoloncoltakat, cserébe pedig Spanyolország egyebek mellett kvótát határozott meg az onnan legálisan érkező munkások számára és anyagi támogatást is nyújt.

Kik jönnek idénymunkára?

Idénymunkára, azaz az év egy bizonyos időszakában végezhető munkára, inkább a közeli országokból érkeznek munkavállalók. Az ilyen, rövid távú munka akkor éri meg, ha olcsó az utazás, így ázsiaiak és arabok jellemzően erre nem jönnek. Ellenben a szomszédos Romániából még mindig sokan érkeznek idénymunkára. Soltvadkertre például évtizedek óta járnak románok a szőlészetekbe dolgozni.

Mi alapján választanak országok a bevándorlók a munkavállaláshoz?

A legtöbben informális úton szerzett információk alapján döntik el, hogy hol keressék a boldogulásukat. Az Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről érkezők kollektivista, azaz olyan kultúrából jönnek, ahol az emberek közösségben gondolkodnak. Éppen ezért jellemzően olyan célországot és települést választanak, ahol már élnek ismerőseik, vagy legalább olyanok, akiket bizalmi alapon felkereshetnek segítségért.

Tehát az innen érkező személyeknek vonzó, ha már van bejárt út vagy ha egy honfitárs fogadja őket az új országban. Azaz jelentős szerepet játszik a fennálló kötődés egy ázsiai vagy arab arra vonatkozó döntésében, hogy hol vállaljon munkát. Ezért fordul elő hogy a volt francia gyarmatokból Franciaországba mennek dolgozni, hiszen egyrészt ismerik a nyelvet, másrészt pedig ott már élnek közösségek a kibocsájtó országokból. A törököknek pedig Németország és Ausztria a prioritás, mert ezeken a helyeken már van meglévő közösségük.

Nemcsak a vendégmunkások, de a menedékkérők közt sem népszerű hazánk

Magyarország egyértelműen tranzitország a menedékkérőknek. Az ukránokat már említettük, akikhez hasonlóképpen vannak a Közel-Keletről és Afrikából érkezők is, akik hazánkban nyelvi korlátokkal, a saját közösségeik hiányával, és a nyugat-európainál rosszabb gazdasági helyzettel szembesülnek.

Nem kell tartani gettók kialakulásától

Sayfo Omar tájékoztatott arról, hogy a szabályozás értelmében, nem uniós országokból legfeljebb 20 000 vendégmunkás érkezhetett Magyarországra 2023-ban. Ők főként a Fülöp-szigetekről, Mongóliából, Kazahsztánból, Bosznia-Hercegovinából és Észak-Macedóniából jöttek, leginkább fizikai munkára. A szellemi munkát illetően a származási országok főként India, Izrael, Dél-Korea, Tunézia és Egyiptom. 

Mennyi az annyi, hány vendégmunkás érkezett Magyarországra?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban 85 311 külföldi dolgozott és 6976 állt nemzetközi védelem alatt hazánkban. A KSH előzetes adatai szerint tavaly a versenyszférában 52 186 betöltetlen álláshely volt. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Világgazdaság Bruttó című podcastjában januárban arról tájékoztatta a hallgatóinkat, hogy jelenleg 120 000 vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Ezek döntő többsége, mintegy 40 000 ukrán állampolgár. Sok a szerb is, illetve a vietnámiak, akik mintegy 16 000-en, továbbá a Fülöp-szigetekiek, akik kicsivel több mint 10 000-en élnek itt.

A kormány évente dönt arról, hogy hány vendégmunkás érkezhet hazánkba. A januári döntés értelmében ezt a számot idén 65 000-ben maximalizálták.