Vendégmunkások: valóban elveszik a magyarok munkáját? – Második rész

A vendégmunkások Magyarországra érkezésétől hangos a média hónapok óta, arról azonban már kevesebb szó esik, hogy mégis kik ők, honnan érkeznek, mi a motivációjuk, valóban elveszik-e a magyarok munkáját, és igazából megéri-e a magyar társadalomnak, hogy nálunk dolgoznak. Ezek tisztázására a Világgazdaság cikksorozatot készít. Ebben a cikkben a Göltl Viktorral, a WHC munkaerő-közvetítő és -kölcsönző ügyvezetőjével folytatott beszélgetésünk második részét közöljük. Az interjúból kiderül, hogy miért jó a magyaroknak a vendégmunkások ittléte, részesülnek-e különleges elbánásban, jobban dolgoznak-e a magyaroknál.

Miért jó a magyar társadalomnak a vendégmunkások fogadása?

A magyar társadalomnak több téren is jó a vendégmunkások foglalkoztatása. Egyrészt ők is adóznak hazánkban, azaz gyarapítják a magyar államkasszát, másrészt pedig megőrzik a munkahelyeket. A magyar munkaerőpiac kifeszített, alacsony a munkanélküliségi ráta, a nyugdíjasok pedig egyre nagyobb arányt tesznek ki a társadalmon belül. Ezért fontos, hogy legyen elég és megfelelő minőségű munkaerő. 

A szakértő példának hozta, hogy ha egy magyar vállalatnak 100 főre lenne szüksége, hogy adott megrendelést teljesítsen, de csak 90 munkavállalója van, akkor vendégmunkások hiányában a magyar cég és a 90 magyar dolgozó elesik a megbízástól és a bevételtől. Sőt magyar munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ha a multinacionális vállalatok azt látják, hogy itt nincs elég munkás, külföldről pedig nem hozhatnak be, akkor továbbállhatnak másik országba, ezzel együtt pedig Magyarország eleshet annak adójától, a magyar alkalmazottak pedig az állásuktól  – érvelt az ügyvezető.

Miért pont Magyarország?  

A döntő tényező a célország megtalálásában a térség életszínvonala, azaz a külföldiek is ott akarnak dolgozni, ahol sok pénzt kereshetnek. Márpedig ezt Európában, azon belül még Magyarországon is megtalálják. A magyar bérek ugyanis az ázsiai és a közel-keleti fizetésekhez képest magasak. 

Az életkörülmények jelentősen jobbak nálunk, ráadásul hazánkban az útlevelet sem veszik el tőlük, mint például az arab országokban. 

Ezeknek a munkavállalóknak csábító lehet a szomszédos Ausztria is, de ott sokkal tovább tart a munkavállalási és tartózkodási engedélyek elbírálása. Nálunk 2-3 hónap, az osztrákoknál viszont 2-3 évet is igénybe vehet egy betanított munkakörbe harmadik országbeli munkavállaló felvétele. Magyarországnak az átfutási idők nagy különbsége komoly versenyelőnyt jelent a külföldi dolgozók elcsábításában.

Mennyibe kerül egy vendégmunkás foglalkoztatása? 

A magyar jogszabályok tiltják a megkülönböztetést. Azaz egy külföldi dolgozó pont ugyanakkora fizetést kap, mint egy magyar. Ugyanez vonatkozik az egyéb juttatásokra, a munkafeltételekre és az elvárásokra is, például a pozíció beöltéséhez szükséges végzettség és kompetencia kapcsán. A károkozás és a jogszabálysértés eseteiben is ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak a külföldi és a magyar személyekre is.

Tehát ugyanolyan munkakörben, ugyanannyi munkáért, ugyanakkora fizetést kell adni mindenkinek. „Ha a magyarok kaphatnak cafetériát és SZÉP-kártyát, akkor a filippínók is. Ha a magyar kap bónuszt, akkor a filippínó is – példálózott a WHC ügyvezetője.

A vendégmunkások esetében a foglalkoztatónak a repülőjegyet és a szállást is ki kell fizetnie. A vállalkozásoknak ugyanis a távolról érkező munkavállalóknak szállást vagy albérlet-hozzájárulást kell biztosítaniuk, érkezzenek a dolgozók az országon belülről vagy kívülről. Anyagi megfontolásokból a foglalkoztatók elsősorban a közelből toboroznak, mert az az olcsóbb, hiszen úgy nem kell lakhatási támogatást adni. Egy külföldinek és az ország messzi részén élő magyarnak azonban mindenképpen kell szállást biztosítani, mivel ha ez az anyagi teher a munkavállalóra maradna, akkor már sem a messzebb élő magyarnak, sem a külföldinek nem érné meg a pozíció betöltése. 

A szakértő hozzátette, hogy a szállásdíj megfizetésével a munkáltató más cégeket támogathat. A WHC például a magyar szállásszolgáltatókat és magánszemélyeket bíz meg a kikölcsönzött munkaerő lakhatásának megoldására. „Ebből a szempontból mi a magyar kisvállalkozásokat is próbáljuk erősíteni. A vendégmunkások elszállásolására nem a nagy szállodatulajdonosokat, hanem kisebb magyar cégeket és magánszemélyeket keresünk meg az ország számos pontján” – magyarázta Göltl Viktor.

Fontos megjegyezni, hogy a harmadik országbeli munkavállalóknak magyarországi bruttó jövedelméből ugyanúgy levonásra kerülnek járulékok és adók, mint a magyar munkavállalók esetén. Tehát a jövedelmükből levonnak nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadó is.

Mi a helyzet a nyugdíjjal?

A harmadik országbeli munkavállalókat szerződésük megszűnésekor nem kell nyugdíj szempontjából kompenzálni, nem ír elő ilyet jogszabály. Arra pedig nincs fő szabály, hogy a hazájukban kapnak-e majd nyugdíjat a dolgozók a magyarországi keresőtevékenységük után és azt kitől kapják. Ezt az adott harmadik országgal fennálló szociális biztonság tárgykörében kötött megállapodás megléte és annak tartalma határozza meg. Ha nincs ilyen szerződés, akkor a két ország nem ismeri el a szolgálati időt, azaz a vendégmunkás, aki hazánkban dolgozik és a magyar államkasszába befizeti a nyugdíjjárulékot, az otthonában nem lesz jogosult ezt az időt beszámítani a nyugdíjába. 

Most azonban a jelenlegi magyar nyugdíjasok megkapják az általuk befizetett járulékot.

Milyen a külföldiek munkamorálja?

A WHC-hoz érkezett munkáltatói tapasztalatok alapján a külföldiek „jobban dolgoznak” mint a magyarok, „többet és gyorsabban”. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nagyobb számban csupán 2021-től érkeznek hozzánk messziről munkavállalók, így hosszú távú tapasztalat még nincs a teljesítményükkel kapcsolatban. „Még nem látjuk, hogy meddig maradnak annyira szorgalmasak, mint az elején voltak” – mondta Göltl Viktor.

Milyen garanciát vállal a közvetítő és a foglalkoztató?

A vendégmunkásért felelősséget a foglalkoztató vállal, ami lehet a munkáltató vállalat és a munkaerő-kölcsönző. Ezeknek meg kell győződniük arról, hogy a személy a munkaidőben dolgozik, ha pedig nem találják, akkor azt azonnal be kell jelenteniük a rendőrségnek, a kormányhivatalnak és az idegenrendészetnek. Ilyen esetben mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a személy előkerüljön, majd minél hamarabb elhagyja az országot.

Természetesen a magyar tartózkodási engedéllyel a vendégmunkás szabadon mozoghat a schengeni övezetben, de a munkavállalási engedélye csak hazánkra szól. Azaz a dolgozó a szabadidejében kirándulhat más országba, de ha eltűnik a foglalkoztatója elől, akkor hatósági eljárás indul ellene.

Milyenek a visszajelzések?

„Az Ázsiából érkezett munkavállalókkal a cégek nagyon elégedettek és kollégáik is elfogadják őket, kezdenek összebarátkozni, együtt bográcsoznak és kosaraznak. A másik irányból a külföldiek is pozitív visszajelzéseket adtak. A vendégmunkások jól és biztonságban érzik itt magukat,

Az pedig sokat nyom a latban számukra, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarországon olyan munkafeltételeket és személyes biztonságot kapnak, amelyet például a Közel-Keleten nem.

Göltl Viktorral folytatott beszélgetésünk első részét, valamint a sorozatunk megjelent másik cikkét alább találhatják. Cikksorozatunk következő részében vendégmunkásokkal beszélgetünk arról, hogy miért jöttek hazánkba dolgozni és milyen kapcsolatuk van a magyarokkal.