Alig nőttek az áfabevételek tavalyhoz képest március végéig, miközben a kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt – ez derült ki az államháztartás első háromhavi részletes adataiból. A Pénzügyminisztérium korábban közölte, hogy március végén az államháztartási deficit 2321 milliárdnál járt, miután egyetlen hónap leforgása alatt 563 milliárddal hízott tovább a hiány. Bár korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a 2,9 százalékos eredeti hiánycélt lényegében elengedte, helyette 4,5 százalékra lőtte be a mértékét, így se néz ki túl jól, hogy három hónap alatt teljesült a költségvetési törvényben rögzített éves terv 92 százaléka.
A részletes adatokból jól látszik, hogy továbbra is az áfabevételek hiánya az egyik legnagyobb gond, tavalyhoz képest minimális növekedés tapasztalható: 2023 márciusáig 1602 milliárd forint bevétele volt az államkasszának az adónemből,
most márciusig bezárólag 1647 milliárd forint, a növekmény mindössze 45 milliárd forint.
A magas hiány másik oka a növekvő kamatkiadások, amelyek tavaly ilyenkor még 637 milliárd forintnál jártak, idén már 1241 milliárdnál, tehát lényegében megduplázódtak. Bár a 3100 milliárdos éves terv 40 százaléka teljesült, a szaktárca arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került.
Szintén jelentős tételt képeznek a személyijövedelemadó-bevételek. Az év első három hónapjában 1076,4 milliárd forint befizetés érkezett az államkasszába, amely 135,7 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A pénzügyminisztérium szerint ennek oka a bértömeg növekedése.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2024. március végéig 328,2 milliárd forint bevétel realizálódott. Ez az összeg a törvényi előirányzat (2479,8 milliárd forint) 13,2 százalékát teszi ki.
A 13. havi nyugdíj kifizetésének támogatására február hónapban 449,0 milliárd forintot utaltak át a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, ami 31,0 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában ugyanezen a jogcímen nyújtott támogatás összegét. Nyugellátásokra összesen 1895,7 milliárd forintot költött a kormány, ami 186 milliárddal magasabb az előző évinél. A gyógyító-megelőző ellátásra pedig 588,9 milliárd forintot fordított az állam március végéig.
A kormány ezzel együtt elkötelezett a hiány csökkentése mellett, ezért döntött nemrégiben 675 milliárd forint értékű beruházás elcsúsztatásáról. Azonban nagy kérdés, hogy így is teljesülhet-e a 4,5 százalékos hiánycél, főleg, ha a növekedés is a vártnál lassabb lesz. Hogy pontosan miképp képzeli el az idei évet a megváltozott makrofeltételek közepette, az az idei büdzsé hamarosan a parlament elé kerülő módosításából derülhet ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.