A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – közölte a Pénzügyminisztérium az Európai Bizottságnak megküldött konvergencia programban.
Megjegyezték, hogy a 2023. évi konvergencia program megjelenése óta eltelt időszakot az infláció megfékezése, a külső egyensúly helyreállása jellemzi.
A reálbérek 2023 szeptembere óta folyamatosan emelkednek, támogatva a háztartások fogyasztásának bővülését és a gazdasági növekedést.
A program 2024-ben 2,5 százalékos, míg 2025-ben 4,1 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ez egybevág az Európai Bizottság és az IMF előrejelzésével is.
A kormány a 2024-2028-ra szóló konvergenciaprogramban azzal számol: a gazdaság fellendülésével a munkaerő iránti kereslet tovább élénkülhet,
így a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő felett alakulhat.
Idén a dokumentum alapján 4,5 százalékra csökkentik az államháztartási hiányt, míg jövőre 3,7 százalékra, majd 2026-ra 2,9 százalékra mérsékelik. Emellett az államadósság mértéke a 2023 végi 73,5 százalékról 2026-ra 70 százalék alá csökkenhet.
A kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért folyamatosan figyelemmel követi a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben 2000 milliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít – írták.
A program szerint mindeközben a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt cél marad a családok és a nyugdíjasok támogatása, valamint a rezsivédelem fenntartása.
A 2023-as 17,6 százalékos éves infláció után idén a fogyasztói árak drágulását valamivel 4 százalék feletti várja a tárca a programban, azonban 2025 végétől az infláció a jegybanki célértéknek megfelelő 3 százalék lehet.
A dezinflációt fékezheti a reálbér-növekedés visszatérésével újra lendületet kapó belföldi kereslet,
valamint a nemzetközi konfliktusok nyomán esetlegesen tovább emelkedő energiahordozó- és nyersanyagárak.
A tavalyi magas infláció a háztartások fogyasztására is kedvezőtlen hatással volt: a háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 7,9 százalékkal mérséklődött 2023-ban. A konvergencia program alapján
a háztartások fogyasztása idén 2,7 százalékkal növekedhet, illetve 4 százalékot meghaladó ütemben az azt követő években.
Előretekintve, a háztartások jövedelmének gyarapodását, és ezen keresztül fogyasztásának bővülését számos tényező támogatja:
A konvergencia programban felidézik: idén februárban 14,0 százalékos volt a bérkiáramlás éves alapon, ezzel a bruttó átlagkereset 605 400 forintra emelkedett. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos emelkedése mellett.
Éves szinten a bérek gyors ütemű emelkedése és az alacsony infláció 6 százalék körüli reálkereset növekedését vetít előre.
Tavaly az infláció mértéke meghaladta a bérek emelkedését, így az év egészét tekintve a reálkeresetek 2,9 százalékkal mérséklődtek. 2023 szeptembere óta azonban a bérek növekedése ismét meghaladja az inflációt – olvasható a 68 oldalas programban.
A magyar gazdaság kezd magára találni: a KSH első negyedéves kiigazított adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal bővült a kibocsátás. Utoljára 2022 második felében, azaz másfél éve volt ilyen magas a hazai növekedés. Abszolút meglepetésként értékelték az adatokat a hazai elemzők is, akik szinte kivétel nélkül alacsonyabb növekedést vártak az év elején.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.