Letesztelheti még az MNB idegrendszerét a 400-as forintárfolyam – kedden újabb kötélhúzás jön

Új szakaszba léphet kedden a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési periódusa, a monetáris tanács soron következő kamatdöntő ülésén minden jel szerint lassít a kamatcsökkentések eddigi tempóján. A jegybankárok legutóbb egy hónapja ültek össze, akkor egy hónap átmeneti gyorsítás után 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelték az alapkamatot. Döntést követő tartott háttérbeszélgetésen jelentette be Virág Barnabás alelnök, hogy a második negyedévtől a monetáris politika új szakaszba lép azzal, hogy a korábbi 75-100 bázispontos kamatvágások után kisebb ütemre kapcsol.

– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki arra számít, hogy az MNB tartja magát a kommunikációjához, és nem gyorsít a kamatvágásokon. Ennek oka, hogy a jegybank számára felértékelődött a forint árfolyamának stabilitása. Mint mondta, korábban nehezen volt értelmezhető, hogy pontosan mi is a pozíciója a kérdésben, mára azonban igyekszik világossá tenni, ahhoz, hogy a jegybanki toleranciasáv közelében maradjon az infláció, egy nem gyengülő forint árfolyamra van szüksége.  

Az elemző úgy látja, legfeljebb egy-két alkalommal dönthet még így az év második felében az MNB, amiben leginkább a fejlett jegybankok kivárása játszik szerepet. Sem az Európai Központi Bank, sem a FED egyelőre nem indította el a kamatcsökkentését, ez pedig a jegybank mozgásterét is meghatározza.

Egyre bizonytalanabb, mikor csökkenti a kamatokat a FED

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak arra hívta a fel a figyelmet, hogy a pár héttel ezelőtt, amikor a forint elindult a 390-es árfolyam irányába, akár egy 75 bázispontos kamatvágás is belefért volna a jegybanknak. Csakhogy megjelentek a friss amerikai inflációs adatok, amelyeket követően a piac kiárazta a FED kamatvágásait, és gyakorlatilag egész globális hozamkörnyezet emelkedésnek indult, miközben a dollár is erősödni kezdett. 

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy még az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, így egy még gyengébb forinttal a jegybanknak óvatosabbnak kell lennie. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ezt megúsztuk, tette hozzá. Arra is rávilágott Virovácz, hogy sokkal inkább az EKB helyett a FED-re kell most figyelnie az MNB-nek, ott van sokkal bizonytalanabb kamatvárakozás. Tavaly év végén még a FED esetében 5 kamatcsökkentést várt a piac, ma már mindössze másfélre számít. Ez az MNB számára azért gond, mert ha tovább vágja a kamatokat, azzal a relatív kamatkörnyezetünk is tovább romlik, ami még inkább sérülékennyé teheti a forintot. Ezenkívül még az sem mindegy, hogy a régiós jegybankok hogy lépnek, amelyek szintén úgy tűnik, hogy egyelőre kivárnak.

Mi lesz a forinttal?

Meglepő módon a pénzpiacokon nem hagyott nagyobb nyomot az izraeli–iráni háború kitörése, a forint mozgásában sem a közel-keleti konfliktus játszotta a főszerepet az utóbbi időben. Török Zoltán szerint ezért maradhat a mostani 390 és 400 euró közötti árfolyam, arra a kérdésre pedig, hogy átlépheti-e a 400-as szintet, azt mondta:

Virovácz Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyorsan vagy milyen okból gyengül a forint. Ha rajtunk kívül álló okokból, azért mert például súlyosbodik az izraeli–iráni konfliktus, akkor abba nem sok beleszólásunk van, így jegybank döntését sem biztos, hogy befolyásolja. Megint más kérdés viszont, ha hazai okokból, ebben az esetben hamarabb állíthatja le a jegybank a kamatcsökkentéseket.