Új szakaszba léphet kedden a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési periódusa, a monetáris tanács soron következő kamatdöntő ülésén minden jel szerint lassít a kamatcsökkentések eddigi tempóján. A jegybankárok legutóbb egy hónapja ültek össze, akkor egy hónap átmeneti gyorsítás után 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelték az alapkamatot. Döntést követő tartott háttérbeszélgetésen jelentette be Virág Barnabás alelnök, hogy a második negyedévtől a monetáris politika új szakaszba lép azzal, hogy a korábbi 75-100 bázispontos kamatvágások után kisebb ütemre kapcsol.
Ötven bázispontos kamatcsökkentést várok és ezzel az ütemmel mehetünk előre a következő két hónapban
– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki arra számít, hogy az MNB tartja magát a kommunikációjához, és nem gyorsít a kamatvágásokon. Ennek oka, hogy a jegybank számára felértékelődött a forint árfolyamának stabilitása. Mint mondta, korábban nehezen volt értelmezhető, hogy pontosan mi is a pozíciója a kérdésben, mára azonban igyekszik világossá tenni, ahhoz, hogy a jegybanki toleranciasáv közelében maradjon az egy nem gyengülő forint árfolyamra van szüksége.
Török Zoltán szerint hacsak nem történik valami drámai esemény, júniusban 6,5-7 százalék közé csökkenhet az alapkamat, amivel akár le is zárhatja a jegybank egy időre a kamatvágási ciklust.
Az elemző úgy látja, legfeljebb egy-két alkalommal dönthet még így az év második felében az MNB, amiben leginkább a fejlett jegybankok kivárása játszik szerepet. Sem az Európai Központi Bank, sem a FED egyelőre nem indította el a kamatcsökkentését, ez pedig a jegybank mozgásterét is meghatározza.
Egyre bizonytalanabb, mikor csökkenti a kamatokat a FED
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak arra hívta a fel a figyelmet, hogy a pár héttel ezelőtt, amikor a forint elindult a 390-es árfolyam irányába, akár egy 75 bázispontos kamatvágás is belefért volna a jegybanknak. Csakhogy megjelentek a friss amerikai inflációs adatok, amelyeket követően a piac kiárazta a FED kamatvágásait, és gyakorlatilag egész globális hozamkörnyezet emelkedésnek indult, miközben a dollár is erősödni kezdett.
Innentől kezdve azt gondolom, hogy nem is lehet más opciója az MNB-nek, mint azt az 50 bázispontos kamatcsökkentést meglépni
– mondta az elemző, hozzátéve, hogy még az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, így egy még gyengébb forinttal a jegybanknak óvatosabbnak kell lennie. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ezt megúsztuk, tette hozzá. Arra is rávilágott Virovácz, hogy sokkal inkább az EKB helyett a FED-re kell most figyelnie az MNB-nek, ott van sokkal bizonytalanabb kamatvárakozás. Tavaly év végén még a FED esetében 5 kamatcsökkentést várt a piac, ma már mindössze másfélre számít. Ez az MNB számára azért gond, mert ha tovább vágja a kamatokat, azzal a relatív kamatkörnyezetünk is tovább romlik, ami még inkább sérülékennyé teheti a forintot. Ezenkívül még az sem mindegy, hogy a régiós jegybankok hogy lépnek, amelyek szintén úgy tűnik, hogy egyelőre kivárnak.
Mi lesz a forinttal?
Meglepő módon a pénzpiacokon nem hagyott nagyobb nyomot az izraeli–iráni háború kitörése, a forint mozgásában sem a közel-keleti konfliktus játszotta a főszerepet az utóbbi időben. Török Zoltán szerint ezért maradhat a mostani 390 és 400 euró közötti árfolyam, arra a kérdésre pedig, hogy átlépheti-e a 400-as szintet, azt mondta:
semmit nem lehet kizárni, de ha megtörténik, nem fog tartósan ott maradni.
Virovácz Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyorsan vagy milyen okból gyengül a forint. Ha rajtunk kívül álló okokból, azért mert például súlyosbodik az izraeli–iráni konfliktus, akkor abba nem sok beleszólásunk van, így jegybank döntését sem biztos, hogy befolyásolja. Megint más kérdés viszont, ha hazai okokból, ebben az esetben hamarabb állíthatja le a jegybank a kamatcsökkentéseket.
