Nem a béremelés az egyetlen út: a cégek is jól járnak az utalványokkal

A magyar cégek 90 százaléka emelte vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a béren kívüli juttatások specialistája, a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5–10 százalék közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6 százalékos inflációnak.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása.

Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68 százalék), illetve az 50–100 fő közötti cégeknél (55 százalék) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya. A legjellemzőbb eljárásnak a mindenkire kiterjedő egységes béremelés és a teljesítmény szerinti differenciálás bizonyult, a vizsgált cégeknél mindkét módszer közel egyharmados hányaddal szerepelt.

Ezért fontos szerephez juthatnak azok a juttatási formák, amelyekhez jelentős adóelőny tartozik, adminisztrációs szempontból is egyszerűek és széles körben használhatók, tehát a dolgozók megélhetésével kapcsolatos dolgokra költhetők. Személyenként évi 80 040 forint adható ilyen formában, „csekély értékű ajándék juttatásként” évente három különböző részletben.

Fontos tudni, hogy ez a juttatás a munkavállalók családtagjainak is adókedvezménnyel adható, egy négyfős család esetében tehát ez akár 320 ezer forintnál is magasabb összeg lehet egy év alatt – mondta Ruga Róbert, a Rewin ügyvezető igazgatója a kutatás tanulságait kommentálva. 

Pedig a „csekély értékű juttatásnak” nevezett megoldást a megkérdezett döntéshozók 89 százaléka ismeri, és ismert az is, hogy lényegesen kevesebb közteherrel jár, mint a bér. Idén a megkérdezettek 53 százaléka már biztosan élni fog a lehetőséggel, nagyobbrészt utalvány formájában, ugyanakkor 28 százalék még nem döntött arról, hogy alkalmazza-e ezt a juttatási formát. Az ügyvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás szerint azok háromnegyede is megfontolja a csekély értékű juttatás opcióját, akik eddig nem éltek vele, és csak a kutatás során értesültek róla, ami azt jelenti, hogy a megoldás előnyei, az egyszerűség, az adóelőny – összesen 33,04 százalék közteherrel jár – és az évi 80 040 forintos határ sok vezető számára meggyőző.

A kutatás azt vizsgálta, mit tehetnek a vállalatok a dolgozók megtartása és az elvándorlás megakadályozása érdekében. Az egészen friss, áprilisban 160 fő – a témában kompetens vállalati gazdasági és HR-döntéshozó – online megkérdezésével zajlott vizsgálat tapasztalatai szerint a cégek költségérzékenysége miatt jelentős kiaknázatlan lehetőség van az egyszerűen adminisztrálható, a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható és széles körben elfogadott utalványokban. A béren kívüli juttatás a válaszadók közel 95 százalékára jellemző, az ötszáz fő feletti cégeknél pedig általánosnak tekinthető.

A juttatások mértéke a válaszadók kétharmadánál idén nem emelkedik – igaz, a száz fő feletti vállalatok közül tízből négy növelést tervez. A leggyakoribb juttatási forma a SZÉP-kártya (86 százalék) és az iskolakezdési támogatás (29 százalék). Míg száz fő alatt a cégek csupán 23 százaléka, addig a száz fő feletti cégeknek a 67 százaléka ad párhuzamosan többféle juttatást is ad a dolgozóinak.