Idén január és március között 2779 lakást vettek használatba, ami 23 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épített lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásépítési statisztikája szerint.
Az egy évvel ezelőtti bázis nagyon alacsony, ehhez mérten a fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.
Budapesten továbbra is erős a területi koncentráció, ezúttal
a XI. kerületben adták át az új lakások 48 százalékát.
Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét, és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt a Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.
A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.
Megugrott a lakásépítési kedv, de meglepően jól fogynak a hőszigetelők isHirtelen nagyot fordultak az építőanyag-piaci mutatók: tavaly év végén több mint 20 százalékkal csökkent, idén februárban csaknem 15 százalékkal nőtt az építőanyag-forgalom, a megugrott kereslet szinte az összes építőanyag-szegmensben jelentkezett. A friss adatok ismeretében hurráoptimizmusra még nincs ok, de a kereskedők bíznak benne, hogy trendforduló kezdődött, hiszen 15 hónap után először és számottevő mértékben nőtt a kereslet. Új építkezések indulására utal a szerkezetépítéshez használt anyagok növekvő forgalma – derül ki az Újház piaci riportjából. Több gyár máris újraindult. |
A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi ház, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban található. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben. A használatba vett lakások átlagos alapterülete a 2023 első negyedévihez képest 1,2 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenés, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg:
A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában.
Mindez az egész régió növekedését is megalapozta: az Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak a Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakásépítés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.