Itt a fordulat: közel másfél év után ismét emelkedik az infláció Magyarországon

Újra emelkedik az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlése szerint áprilisban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal, míg a múlt hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek. Mindkét adat magasabb a márciusinál, akkor a drágulás mértéke 3,6 százalékos volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megszakadt a tavaly januári csúcs óta tartó dezinfláció, így tizennégy hónap után először gyorsult a pénzromlás üteme hazánkban.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa is hasonló áremelkedést jelzett, amely leginkább két tényezőre vezethető vissza.

A kormány ultimátumszerű üzenete a kereskedőkhöz, hogy csökkentsék a régiós átlag szintjére az üzemanyagárakat, április 24-én hangzott el, és mivel április 20-ig tart KSH mérési időszaka, értelemszerűen nem fejtette ki pozitív hatását. Pedig azóta érdemben mérséklődött a benzin és a gázolaj ára, az előbbi 34 forinttal, 5 százalékkal, míg az utóbbi a februári csúcshoz viszonyítva 54 forinttal, azaz 8 százalékkal mérséklődött. Ez viszont azt is jelenti, hogy a májusi adatokban ellenkező hatást látunk majd.

Az inflációt egyre inkább a szolgáltatások hajtják a KSH szerint

Ugyancsak magyarázatot ad az infláció gyorsulására a szolgáltatások áremelkedése, amely egyre inkább fűti a hazai inflációt. A cégek visszatekintő árazási gyakorlata továbbra is problémát okoz, ami a tavalyi nagyon magas inflációt veszi alapul. A szolgáltatások most áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül

• a lakbér 14,0,
• a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, 
• a járműjavítás és -karbantartás 10,1,
• az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, a parkolás 9,8, 
• a sport- és múzeumi belépők 8,2,
• az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal került többe, 
• viszont az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

Van jó hír is az infláció frontján: az élelmiszerárak

Jó hír, és ezt a KSH mostani jelentése is megállapítja, hogy az élelmiszereknél egyre kisebb a drágulás mértéke, ezúttal mindössze 1 százalékos volt éves alapon, ezen belül

• a leginkább a cukor (30,4 százalék), 
• a büféáruk (9,6 százalék), 
• a csokoládé és kakaó (9,2 százalék), a sertéshús (9,2 százalék),
•  az éttermi étkezés (8,4 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitalok (5,8 százalék)
  drágultak. 

A termékcsoporton belül 

• a tojás 20,3,
• a liszt 19,7, 
• a száraztészta 12,5, 
• a sajt 9,6, 
• a tej 9,3, 
• a kenyér 9,0, 
• a baromfihús 6,5  

százalékkal lett olcsóbb.

A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.

Ami a jövőt illeti, az elemzők egyöntetű véleménye, hogy májustól kezdődően már egyértelműen az áremelkedés gyorsulását láthatjuk. Ebben nemcsak a bázishatások, hanem a lakossági fogyasztás helyreállása is szerepet játszhat. Ezzel együtt aggodalomra nincs ok, várhatóan az éves átlagos áremelkedési ütem nem éri el az 5 százalékot, még ha egy-egy hónapban át is lépi.