Kész, vége, ennyi volt: újra emelkedhetett az infláció Magyarországon – betett az üzemanyagok drágulása

Áprilisban, ha minimálisan is, de ismét emelkedhetett az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal pénteki adatközlését megelőzően a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint az előző hónapban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakhoz képest 3,7 százalékkal, míg márciushoz viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedhettek. Mindkét adat magasabb lehet a márciusinál, azaz hosszú idő után újra emelkedésnek indulhatott az infláció. Viszont jó hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató, amely az árnyomás erősségére utal, egy hajszálnyira (4,1 százalék) megközelíthette a jegybank 4 százalékos toleranciasávjának felső szélét. 

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ugyan van még némi esély arra, hogy idén áprilisban ne emelkedjen az éves bázisú inflációs ráta, hanem változatlanul 3,6 százalékon álljon, de számításaik szerint nagyobb a valószínűsége egy csekély emelkedésnek. Főleg, hogy az idei egyhavi árazások továbbra is meglehetősen magas szinten alakulnak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ezzel szemben úgy látja, az elmúlt hónapokban nem volt érdemi inflációs nyomás a gazdaságban. Szerinte vélhetően áprilisban sem változott meg: a külső infláció alacsony, az eurózóna pénzromlásának üteme a cél közelében van. Ami felfelé húzhatta az inflációt, az a forint év eleje óta bekövetkezett kisebb mértékű gyengülése, illetve a kereslet éledezése, igaz, ez utóbbi azonban még törékeny, az árakra vélhetően még alig gyakorolt hatást.

Az üzemanyagárak húzhatták feljebb a fogyasztói árindexet

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kérdés az üzemanyagárak alakulása, itt ugyanis a legnagyobb emelkedés pont az áprilisi felmérési időszakra esett,

A kormány ultimátumszerű üzenete a kereskedőkhöz, hogy csökkentsék a régiós átlag szintjére az üzemanyagárakat, április 24-én hangzott el, és mivel április 20-ig tart KSH mérési időszaka, így értelemszerűen nem fejtette ki pozitív hatását.

Jó hír viszont, hogy az élelmiszerárak a termelői árak alapján március után áprilisban sem változtak érdemben havi alapon. Az elemző úgy látja, az átárazások döntő többsége márciussal lezárulhatott, bár az elmúlt évek inflációs mintázatai nyomán néhány területen még emelkedhettek havi alapon az árak. Mindent összevetve így havi alapon 0,8 százalékkal nőhettek az árak, éves szinten pedig 3,7 százalékkal. Vagyis április lehetett sorban a negyedik hónap, amikor az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult – tette hozzá.

Egyre inkább a szolgáltatások fűtik az inflációt

Árokszállási Zoltán, a MBH Bank elemzési centrumának igazgatója kommentárjában ara hívta fel a figyelmet, hogy az áprilisi áremelkedés egyik legfőbb hajtóerejének számító üzemanyagok drágulása mellett márciust követően a szolgáltatások oldaláról is további, jelentős havi drágulás érkezhetett még a cégek visszatekintő árazási gyakorlata miatt, ami a tavalyi nagyon magas inflációt veszi alapul.

Virovácz is arra mutatott rá, hogy a 3,7 százalékos árindex legnagyobb hozzájárulója várhatóan a szolgáltatószektor lesz.

Emellett a második legmarkánsabb hozzájáruló az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkategória lehet, amelyben nem meglepő módon az üzemanyagok árváltozása a legfontosabb tényező. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az inflációs folyamatok „éltanulója” az élelmiszerek csoportja lehet. A továbbra is visszafogott havi átárazás mellett és a magas bázis következtében itt már éves bázison negatív inflációs rátát láthatunk majd. Vagyis az előző év azonos időszakához képest már csökkenhetett az élelmiszerek átlagára.

Májustól már a bázishatás és az alacsony fogyasztás sem segít

Teljes egyetértés van az elemzők között, hogy májustól kezdődően már egyértelműen áremelkedést láthatunk. Árokszállási szerint a bázishatás már a további dezinfláció ellen dolgozik, miközben ismét magára találhat a lakossági fogyasztás, ami ugyancsak áremelő hatású. Ám ennél is nagyobb probléma, amit az ING Bank elemzője emelt ki, hogy a háromhavi átlagos maginfláció évesített értéke közel 6 százalékos áremelkedési ütemet mutatna, ami duplája az inflációs célnak, és azt jelzi, hogy továbbra is rendkívül kedvezőtlenek az inflációs alapfolyamatok.

– mondta Virovácz Péter. Arra számít, hogy az előző évi bázis miatt májusban és októberben is jelentős mértékben megugrik majd az infláció. Mivel továbbra is erős inflációs alapfolyamatok okozta havi átárazás is felfelé hajtja az általános áremelkedés ütemét, az év végére 5,5-6,0 százalék közelébe emelkedhet a pénzromlás üteme, ami jelentősen felfelé húzza az éves átlagot is. Ennek eredőjeként az éves átlagos infláció 4,5 százalék körül alakulhat 2024-ben – véli az ING Bank közgazdásza.