Lehet a barcelonainál szigorúbban és másként is szabályozni a túlturizmust, illetve a helyieket lakóhelyükről kiszorító, a lakbéreket és az ingatlanokat megdrágító szálláskiadási piacot – véli Bódis Gábor, a Hungary Next országmárkaműhely alapítója, a Metropolitan Egyetem tanára.
A szakértő szerint kereteket szabni muszáj, és egyre bátrabban kell is, a tömegturizmusnak ugyanis egyértelműen vannak kellemetlen mellékhatásai.
Messzire menni sem kell a példáért, Budapest bizonyos városrészei, konkrétan a körúttól befelé eső részek és a belbudai kerületek érintettek mindenek előtt.
Barcelona időt hagy az érintetteknek, nem is keveset, tehát szigorúnak nem nevezhető a tervezett intézkedés, amire mindenkinek van ideje felkészülni.
Egy turisztikai desztináció fenntarthatóságának három pillére van:
ebben az esetben a társadalmi pillér repedezik, a helyiek életminőségét rontja a turisztikai célú lakáskiadás térnyerése.
Több mint 10,1 ezer lakás engedélyét vonják vissza Barcelonában,
ahol a városvezetést a helyiek választják, és vélhetően nem kell attól tartaniuk, hogy a lakáskiadás máshol is tipikusan többségében külföldi befektetők kezében lévő szektorában jelentős szavazatokat veszítenének.
Teszt a barcelonai példa arra is, hogy ki, hogy reagál majd,
és úgy tűnik, egyik érintett szervezet sem zárkózik el a párbeszédtől.
Bódis Gábor hisz benne, hogy párbeszéddel oldhatók meg a problémák, nem fajulhat el a helyzet odáig, hogy a helyiek kiutálják, elriasszák a turistákat.
Van erre is példa már, a spanyol tengerparton vannak olyan strandok, ahol a helyi aktivisták medúza veszélyre, omló sziklákra figyelmeztető angol nyelvű táblákat helyeztek ki. Azt már csak spanyolul írták ki, hogy mi az akció célja, és hogy se medúza, se sziklaomlás nem fenyeget, csak túl sok a turista.
Az airbnb-zéssel, ahogy nálunk a rövid távú turisztikai célú lakáskiadást emlegetik, jól lehet keresni. Jellemzően legalább kétszer annyit, mint a hosszú távú lakáskiadással, ideális esetben. Emiatt – állítják az egyik oldalon – megugrottak a lakbérek és megdrágultak a belvárosi lakások, a másik oldalon viszont azzal érvelnek, hogy
az áremelkedés a külvárosokban is jelentkezett, és nem emiatt.
Tény, hogy ami a lakást bérbeadó tulajdonosnak, kis vagy nagybefektetőnek ideális, az a környékbeli lakosságnak aligha, ezért Terézvárosban és Erzsébetvárosban egyre határozottabban igyekeznek szabályozni a piacot. A szabályozások tára sokféle, a non-stop elérhető lakás üzemeltetőtől a kiadható napok számáig terjed.
A hatékonyság pedig azon múlik, hogy hol, mennyit tartatnak be az elírásokból, és van-e kapacitás az ellenőrzésekre – mondja Bódis Gábor, aki szerint egyre bátrabb és határozottabb megoldásokra lesz szükség.
Budapesten egyelőre még van tér a vendégforgalom növekedésére, de a működőképes és fenntartható megoldások bevezetésére is kell idő, ami fordított arányban van a turisták számának emelkedésével
– figyelmeztet a szakértő.
A rövid távú lakáskiadásból élők mindenhol a szállodai piac arányos és párhuzamos szabályozásának szükségességét is felvetik, ami megmutatja, hogy mennyire összetett kihívás az életképes szabályozás kimunkálása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.