A Semmelweis Egyetem kutatói a dohányosok körében kedvelt termékek fogimplantátum körüli szövetekre gyakorolt hatását vetették össze nemdohányzók fogágyával. A kutatók 39 tanulmány összevetésével készített metaanalízisükben a dohányosok körében kedvelt termékek fogimplantátum körüli szövetekre gyakorolt hatását vetették össze a nemdohányzók fogágyával. Az implantátum körüli betegségek és a szájüregi elváltozások kialakulásának esélye nagyobb a dohányosoknál, akik ezért veszélyeztetett csoportnak számítanak – közölte a Semmelweis Egyetem. „Célunk az volt, hogy összehasonlítsuk az implantátum körüli jellemzőket az elektronikus cigarettát, a vízipipát, a hagyományos cigarettát, a füstmentes dohányterméket használók és a nemdohányzók (semmilyen nikotin- és dohányterméket nem használók) körében” – mondta dr. Vámos Orsolya PhD-hallgató, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának munkatársa, a tanulmány első szerzője.
A kutatók különös figyelmet fordítottak az alternatív dohánytermékekre, melyek népszerűsége folyamatosan nő, részben azért, mert a hagyományos cigarettánál kevésbé tartják őket károsnak. A sorrendet különböző gyulladást jelző klinikai tényező alapján, például vizsgálatkor fellépő vérzés az íny és az implantátum közötti tasakban, e tasak mélysége, lepedéklerakódás az implantátumon, megnövekedett folyadékképződés a tasakban, csontveszteség, stb. állították fel.
A nemdohányzókkal összevetve minden dohánytermék károsította az implantátum körüli szövetet, legnagyobb mértékben a vízipipa és a snüssz. Az elektromos cigaretta esetében tapasztalták a legkisebb eltérést a nemdohányzókhoz és a többi dohánytermékhez képest.
Tévhit, hogy a füstmentes termékek vagy a vízipipa kevésbé ártanak, ugyanis erősen károsítják az implantátum körülötti szöveteket – hívta fel a figyelmet dr. Kispélyi Barbara, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának docense, a tanulmány utolsó szerzője. A dohányzás akár kizáró ok is lehet, ha valaki implantátumra szorul, a füstben található vegyi anyagok ugyanis károsítják a beültetett fog körüli szövetet, illetve lassítják annak gyógyulását. „A dohánytermékek füstjében található komponensek hatására megnövekszik a gyulladást előidéző és fenntartó anyagok szintje az ínyben. A nikotin emellett érösszehúzó hatású, csökkenti a szövetek vérellátását, így a seb gyógyulását is nehezíti” – mondja dr. Vámos Orsolya. Az implantátum behelyezése után a gyógyulási folyamattal is számolni kell, ahol az azt körülvevő lágyrész sérülékenyebb, mint a természetes fogat övező szövet – tette hozzá.
Hogy beültethetnek-e implantátumot dohányosoknak, vagy sem, a dohányzás mértéktől, valamint további, általános egészséget befolyásoló tényezőtől függ. Fontos még a szájhigiénia, mely dohányzóknál rendszerint rosszabb. „Az egészségügyi szempontok mellett számolni kell a beavatkozással járó enyhe traumával, komplikációval, amelynek a beteget kitesszük, a beavatkozás költségeivel, ezért az orvos felelőssége, hogy javasolja-e a beültetést az alapos tervezés és felvilágosítást követően, vagy az esetleges kockázatok, szövődmények miatt inkább nem javasolja” – magyarázza dr. Kispélyi Barbara.
Ha elhagyása nem is opció, a dohányzást az implantátum- beültetését követő néhány napban mindenképpen kerülni kell. A továbbiakban pedig azért érdemes, mert az implantátum körüli gyulladás fő okozójaként annak elvesztését válthatja ki. Egészséges, nem dohányzó betegeknél a beültetett implantátum ötéves túlélési aránya átlagosan 96,9 százalék felett van, dohányzóknál ez az érték csak 89,6 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.