Terjed az elektronikus fizetés, de túl drága az MNB szerint
Tovább javult a pénzforgalom hatékonysága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán közzétett Fizetési rendszer jelentés szerint, melyből többek között az is kiderül, hogy a hazai elektronikus pénzforgalom fejlesztendő területeinek többségén előrelépés történt az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy egyre többen fizetnek rendszeresen elektronikusan, és a gazdaság minden területén teret nyertek az elektronikus fizetési megoldások.
Azonban az gondot okozhat, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások költségei továbbra is magasak, mind a lakossági, mind a kereskedői oldalon, és ez lassíthatja a további fejlődést. Azonban az azonnali fizetésre épülő qvik szolgáltatás bevezetésével – mely idén minden ügyfél számára elérhetővé válik – a jegybank olcsó és biztonságos, hazai alternatívát teremt a legtöbb fizetési helyzetben.
Ilyen gyakran döntöttünk az elektronikus fizetés mellett tavaly
Tavaly a bolti fizetéseknél 5 százalékponttal, 39 százalékra nőtt az elektronikus fizetések részesedése, míg a számlafizetéseknél 3 százalékpontos bővülés után már elmondható, hogy 76 százalékban elektronikusan rendezzük számláinkat, miközben az online kereskedelemben is egyre gyakoribb az elektronikus fizetés, és nőtt az átutalási forgalom is.
A gazdaság egészében 38 százalék volt az elektronikus fizetések aránya.
Az MNB azt szeretné az elektronikus pénzforgalmi stratégiájával elérni, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban lebonyolított, összes fizetés legalább kétharmada történjen elektronikusan, ám ehhez a pénzforgalom több területén is további fejlődésre van szükség. Ezt a jegybank a Fizetési rendszer jelentésben publikálásra kerülő pénzforgalmi fejlettségi mutatórendszerrel méri és értékeli. Noha a fejlesztésre szoruló területek többségében történt előrelépés tavaly, egyes esetekben nem volt érdemi változás.
Az emberek közel fele (49 százalék) használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést, miközben nagymértékben emelkedett az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya is, a kártyák 23 százalékát már mobiltárcába is regisztrálták. A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult,
az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel.
Az elektronikus pénzforgalom fejlődését azonban továbbra is hátráltatják a tranzakciós díjak, amelyek tetemes többletköltséggel járnak, miközben jókora különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedők számára pedig az elektronikus fizetések elfogadásának költségei okoznak gondot, hiszen náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot. Érdemes azonban arra figyelemmel lenni, hogy kis utánajárással mind lakossági, mind vállalati ügyfélként sok esetben már most is van olcsóbb alternatíva.
Hiába szaporodnak a csalások, az elektronikus fizetés még mindig biztonságos
Az MNB jelentése sem hagyhatta figyelmen kívül az online csalások szaporodását, ugyanis az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban. Összességében azonban az elektronikus pénzforgalom így is biztonságos.
Az MNB a bankoktól továbbra is aktív szerepvállalást vár el ezek megelőzésében, hiszen a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat. Emellett pedig
maga a jegybank is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését.
Ezek között van a GIRO-ban a központi visszaélés-monitorozó rendszer kiépítésének elkezdése, valamint több kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében. A bankok számára megfogalmazott elvárásokat az MNB ajánlásban tette közzé.
A qvik alternatívát nyújt a lakosság és a kereskedők számára egyaránt
Idén az azonnali fizetésre épülve új, modern mobilfizetési szolgáltatás is érkezik qvik név alatt, mely ingyenesen és automatikusan elérhető minden lakossági ügyfél számára. A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket teremtenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési módot tudnak kínálni a vásárlóiknak. Az új fizetési márka megismertetésére
az MNB tájékoztatási kampányt is indít az ügyfelek számára, míg a kereskedőket inkubátorprogrammal segíti a szolgáltatás használatában.
A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett bankközi klíring rendszer (BKR) és az értékpapír-infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is. A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amelynek eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.