Négyszáz település tette le a voksát a környezetszépítés mellett

Május végén zárult a jelentkezés a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyre. Milyen arányú volt a részvétel a korábbi évekhez képest és főként milyen kategóriákban érkeztek nevezések?

Szép számú nevezés érkezett, csaknem 400 település döntött úgy, hogy megméretteti magát az idei versenyen. Tavaly, a jubileumi 30. évforduló miatt magasabb volt a jelentkezők száma, azok a települések is beneveztek a versenybe, amelyek hosszú évekig nem vettek részt rajta. Összesen ötszáz feletti nevezés érkezett be, amelyből végül 382 települést zsűriztünk le. Ezt a számot nyilván nem érte el az idei nevezés aránya, de ezúttal is a szokásosnál többen indulnak a versenyen, ugyanis átlagosan, évente, a hazai települések mintegy 10-12 százaléka szokott jelentkezni. 

Milyen módon tud megújulni a verseny?

A települések mellett a szervezők között is mindig vannak új jelentkezők, a verseny népszerű a szakmai szervezetek és az államigazgatási szereplők között is. Ezúttal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülte és a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete csatlakozott hozzánk, tavaly pedig az Energiaügyi Minisztérium jelezte, hogy szívesen támogatja a versenyt és díjat is alapítana. Ennek eredménye a tavaly elsőként átadott Év Zöld Innovációja díj, amelynek célja, hogy a települések fenntarthatósági törekvéseire irányítsa a figyelmet. 

Az első alkalommal egy egykori kecskeméti szovjet laktanya környékének zöld rehabilitációja nyerte el a díjat. Turisztikailag talán a legizgalmasabb és szintén tavaly indult a Virágzó falusi és városi séták, amelyre olyan tematikus, turisztikai programokkal lehet jelentkezni, amelyet az önkormányzatok utazók számára alakítanak ki és amelynek keretében kifejezetten a helyi zöld értékeket, parkokat, kerteket mutatják be.

Milyen kategóriákban lehet nevezni és melyekre jelentkeztek a legtöbben idén?  

A korábbiakhoz hasonlóan teljes településsel vagy tematikus kategóriában lehet nevezni idén is az ország legnagyobb környezetszépítő megmérettetésre, közülük is a legtöbben a Legvirágosabb főtér és az Év fasora kategóriára jelentkeztek. Népszerű az Év óvodakertje és a már említett két kategória, az Év Zöld Innovációja, valamint a Virágzó falusi és városi séta, valamint a Virágzó közösségek pályázat is, amelyre olyan helyi virágosítási versenyek jelentkezését várjuk, amelyik azt mutatja be, hogyan működik együtt egy önkormányzat a lakossággal a környezet közös szépítésén, karol fel alulról jövő kezdeményezéseket.

A verseny tavalyi jubileumi évének megszervezése után az idei új kihívást hoz: 2025 végéig országunk látja el a környezetszépítő verseny európai „nagy testvérének”, az Entente Florale Europe-nak a soros elnöki szerepét. Mivel jár mindez?

Ezt azt jelenti, hogy nagyobb figyelem hárul ránk a nemzetközi kommunikáció terén, emellett 2025 végéig igyekszünk a szervezet összes fontos rendezvényét – értekezleteket és a díjkiosztó gálát – Magyarországra szervezni, lehetőség szerint számos érintett vendéget elhívni ezekre az eseményekre, hogy minél szélesebb körben megismerhessék a magyar versenyt, a hazai települések elért eredményeit. 

amely arról is nevezetes, hogy a legjobb arany minősítést és egy különdíjat is kapott az Entente Florale Europe 2022-es versenyén.

Ez azért is izgalmas, mert a díjkiosztó gálát minden alkalommal megelőzi egy Európa piac nevű rendezvény, amely egyfajta település expo, ahol az idei verseny résztvevői mutatkozhatnak be egy-egy standon, különböző filmekkel, kulturális programokkal. Az expo vendége lesz az idei nemzetközi megmérettetés két hazai szereplője, Debrecen és Zalakaros is, akik korábban fődíjat nyertek a Virágos Magyarország versenyen. A két magyar város egyébként  a szlovén Velenje, a Romániában található Csíkszereda, a Szlovákiában fekvő Farkasd, az Írországi Carlow és egy másik helyi város, Ballinahown, a német Meinheim, valamint Höxter, illetve két cseh város: Písek és Choruisce mellett méretteti meg magát. 

Lezárultak tehát az idei jelentkezések. Merre tovább?

A napokban megkezdődnek a zsűrizések országszerte, amelynek eredményét ősszel hirdetik majd ki. Amelyik település esélyes arra, hogy nemzetközi versenyen képviselje az országot, oda úgynevezett főzsűrit küld a verseny szervezőbizottsága, amellyel áttárgyalják az esetleges részvétel lehetőségét. Már ilyenkor tisztázzuk, hogy mikor, melyik évben indulna szívesen, amelyet igyekszünk figyelembe venni. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon népszerű itthon a nemzetközi verseny, szívesen mérettetik meg magukat a magyar városok, falvak nemzetközi színtéren is. A főzsűri és a vállalások fényében tesz javaslatot a szervező bizottság a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy melyik évben mely településeket javasolja elindítani az Entente Florale versenyen. 

Mi vár még a soros elnökség idején a magyar szervezőkre?

Az Entente Florale Europe idén 50 éves, az év második fele a jubileumi felkészülésről szól. A jövő évi ugyanis egy speciális versenyévad lesz, hosszabb ünnepségsorozattal, amelyre meghívunk minden, a versenyben korábban részt vett települést. Ezt a nemzetközi díjkiosztó zárja. A verseny természetesen elsősorban nem a díjak miatt fontos, azért jó, mert összehozza az európai települések közösségeit, akik azért tesznek, hogy megszépítsék a környezetüket. A díjátadó gála ennek tükrében egy vidám esemény szokott lenni minden alkalommal, ahol a helyezés majdnemhogy mellékes, mindenki örül a közösen elért eredményeknek. A települések számára persze fontos a siker, de talán ennél még jobban, hogy a verseny hozadékaként számtalan együttműködés, barnamezős beruházás vagy turisztikai fejlesztés születik meg évek óta.