késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Senki nem számított ekkora zöldboomra Magyarországon
Olyan zöldboom zajlott Európában és Magyarországon az elmúlt évtizedben, amire talán még maguk a politikai döntéshozók sem számítottak – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója, akivel az átalakuló energiapiacról, az energiaválságról, a megújulókról és Paks II.-ről beszélgettünk. Orbán Gábor még 2023 májusában, az energiapiaci pánik utáni hónapokban vette át az MVM csoport egyedüli villamosenergia-nagykereskedőjeként működő cég vezetését.
Mint elmondta, akkorra már túljutottunk a pánik tetőfokán, és elindultunk egy határozott konszolidációs időszak felé, amely egészen a mai napig tart.
A vezérigazgató szerint az a fajta válság, amely 2022 telétől egészen 2023 márciusáig az energiapiacot jellemezte, mára elmúlt.
Ennek a konszolidációs időszaknak a következménye, hogy az árak is normalizálódtak. „Nagyon szép trendben visszatértünk a normál kerékvágásba” – mondta.
Hozzátette, ez elsősorban földgázpiaci válság volt, ami az orosz földgáz Európába történő szállításának bizonytalanságából fakadt, aztán ez a válság tovagyűrűzött a villamosenergia-piacra is. Nem véletlenül, az európai villamosenergia-termelésben a földgáztüzelésű erőművek meghatározó szerepet játszanak. „Az ő kiesésük esetén olyan kínálati hiány alakulhatott volna ki, ami tartósan is megemelhette volna az árakat. Nagyon nagy szerencse, hogy ez végül nem következett be” – mondta Orbán Gábor, aki bízik abban, hogy ez a közeljövőben nem fog megismétlődni.
Óriási átalakuláson megy keresztül az energiapiac, Magyarország sem marad le
A vezérigazgató szerint sikeres az a fajta stratégiai alkalmazkodás az energiapiacon, amelyet a kormány kitűzött. A nemzeti energetikai és klímastratégia is meghatározza azokat a fő csomópontokat, amelyek mentén fejleszteni kell a magyar energiapiacot. Szerinte ennek a középpontjában pontosan azok az elemek állnak, amelyeknek az Európai Unió is segíti a saját energiapolitikájában a következő tíz-húsz évnek az irányát.
Ebben a legelső a zöld- és a megújuló erőforrások támogatása. Magyarország 2030-ra a 12 gigawatt beépítettnapelem-kapacitást tűzte ki célul, ami szerinte óriási mennyiség.
Ezzel ráadásul a napelemkapacitásunk el fogja érni a paksi erőmű termelésének 50 százalékát. Ugyanakkor a szélenergia terén még van lemaradásunk, hazánkban a szélenergia-kapacitások kiépítése messze nem annyira előrehaladott, mint a napenergia felhasználása, és messze nem olyan mértékű, mint az Európai Unióban.
Megkerülhetetlen a nukleáris energia a megújulók mellett
Orbán Gábor szerint az atomenergia terén nagyon erős pozícióink vannak. Az Országgyűlés határozata alapján a paksi blokkok termelése 2050-ig biztosítva van, ami lehetővé teszi az olcsó és károsanyagmentes kibocsátást. Bár elég ambiciózusak az uniós klímacélok, mai napig vita tárgyát képezi, hogy beilleszthető-e a megújulók közé a nukleáris energia.
Vannak érvek pró és kontra, de ha a számokat nézzük, az EU által meghatározott klímacélok atomenergia nélkül gyakorlatilag teljesíthetetlenek
– mondta az MVM Partner vezérigazgatója, hozzátéve, ez egy matematikai tény, főleg ha az energiapiacok sajátosságait is figyelembe vesszük. Jelenleg 7300 megawatt beépített napelemkapacitás működik Magyarországon. Ennek olyan „őrületes” termelése van napsütéses, jellemzően a tavaszi-nyári időszakban, reggel 8 és délután 4 óra között, amikor erős túlkínálat alakulhat ki a villamosenergia-piacon. Közgazdaságilag mindez erősen megkérdőjelezi a naperőműveknek a piaci alapon történő finanszírozását, illetve megtérülését.
Ugyanakkor ez is jól mutatja, hogy napenergiával nem számolhatunk mindig. Az energiafogyasztás csúcspontja a reggel 7 és este 10 óra körüli időszak, ilyenkor pedig rá vagyunk hagyatkozva a hagyományos energiatermelő egységekre, mint Paks vagy a földgáztüzelésű erőművek.
Hangsúlyozta azt is: a fogyasztás karakterisztikája kizárja, hogy csak megújulókból tudjuk az energiaszükségletünket fedezni.
Másrészről – jelezte – a megújulók beruházási igénye óriási, emiatt nagyon nehéz tisztán piaci alapon megtérüléssel számolnia egy befektetőnek, ezért is nagyon fontosak az európai uniós források.
Energiatárolók és földgáztüzelésű erőművek épülnek a jövőben
Orbán Gábor arról is beszélt, hogy a villamos energia tárolása olyan mértékben nem megoldott, mint a földgázé. Épp ezért a következő három évben 450 megawattnyi tárolókapacitás fog kiépülni idehaza. Emellett, mivel teljesen nem lehet kikerülni a fosszilis energiahordozókat a megújulók változékonysága miatt, földgáztüzelésű erőművekre is szükség lesz. Ezek közbeszerzése most zajlik, várhatóan 2027-re épülhetnek fel. Ekkor lesz aktuális a mátrai erőmű átállítása.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.