Sokat hozott a konyhára az agrárexport

Az első negyedévben 3,57 milliárd eurót tett ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke, míg behozataluké valamennyivel a 2,43 milliárd euró alatt maradt. Az agrár-külkereskedelem aktívuma meghaladta az 1,14 milliárd eurót, ami 389 millió euróval több, mint 2023 első negyedévében – írta összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Összességében az agrárexport értékében 2,7 százalékos növekedést, az importéban pedig 10,9 százalékos csökkenést lehetett elkönyvelni az első negyedévben, aminek eredményeként a több mint 1,14 milliárd eurós egyenleg 51,6 százalékkal haladta az egy évvel korábbi időszakáét.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2024 első negyedévében 9,8 százalék, az importértékből 7,4 százalék volt. A magyar agrár-külkereskedelen továbbra is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,4-0,2 százalék körüli értéket ért el. Európán belül az Európai Unió belső piaca a meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,6 százalékkal, az importértékből 91,9 százalékkal részesedett 2024 első három hónapjában. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke 3,3 százalékkal emelkedett, az import értéke nem változott, az egyenleg 753,1 millió eurós értéke 14,5 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest.

A legfontosabb exportpiac Németország volt, és onnan is érkezett be a legnagyobb értékben agrár- és élelmiszeripari termék. Exportoldalon az első ötben szerepelt még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, az importban pedig a legnagyobb beszállítók Németország után Lengyelország, Hollandia, Szlovákia és Ausztria voltak.

Jönnek a szlovák disznók

Az élő sertés exportvolumene 58 százalékkal, importvolumene 11 százalékkal volt magasabb, mint egy éve, és az árak is jól alakultak, hiszen az exportátlagár 7, az importátlagár pedig 3 százalékkal emelkedett. Három hónap alatt 8,7 ezer tonna élő sertés exportjára és 17,9 ezer tonna importjára került sor, vagyis a kivitel erőteljesebb növekedése ellenére élő sertés importja mennyiségben és értékben is továbbra is jelentősen felülmúlta az exportét. 

Talán már a nyugat-európai állattenyésztés visszaszorulásának jele, hogy Dániából 389 tonna élő sertést importáltunk, szemben az előző év első negyedévében elért 408 tonnával. Igaz, Hollandiából eközben némileg nőtt a behozatal, az egy évvel korábbi 196-ról 213 tonnára.

Az élő marha exportvolumene 13,7 százalékkal 17,9 ezer tonnára, importja 17,2 százalékkal 5,2 ezer tonnára bővült. Az exportátlagár 4 százalékkal csökkent, az importátlagár pedig 1 százalékkal lett magasabb 2023 első negyedévéhez képest. A húsfélék export-árbevétele 2,8 százalékkal mérséklődött, az importé pedig 4,8 százalékkal volt magasabb a 2023 első negyedévihez képest. Az aktívum 88,9 millió eurós értéke 16 százalékkal romlott az egy évvel korábbihoz mérten.

Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a marha-, a sertés- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban a marhahús exportértéke 19,7 százalékkal, a baromfihúsé 13,8 százalékkal csökkent, a sertéshúsé pedig 20,9 százalékkal nőtt. Az import értéke a baromfihúsnál visszaesett, a másik két húsfajta esetében pedig emelkedett.

Baromfihúsból 53,4 ezer tonna ment exportra, 140,5 millió euró értékben, így részaránya a húsfélék exportárbevételéből 49 százalékot, a teljes agrárexport árbevételéből pedig 3,9 százalékot tett ki, így az ötödik legnagyobb árbevételt biztosító termék volt

Továbbra is a gabona az agrárexport húzóereje

Az exportált burgonya mennyisége az idei első negyedévében 48,3 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, 262 tonnát tett ki, az exportárbevétel 608 ezer euró volt, ami pedig 21,1 százalékkal kevesebb a 2023. első negyedévi értéknél. Emellett a burgonya exportátlagára 53 százalékkal emelkedett. A behozatal továbbra is számottevően meghaladja a kivitel mennyiségét és értékét is: 

A gabonafélék exportértéke 13,6 százalékkal emelkedett, importértéke harmadára csökkent, az egyenleg 532 millió eurót ért el. Az árcsökkenést jól jelzi, hogy ez az árbevétel-növekedés a kivitt mennyiség 80,6 százalékos emelkedése révén jött létre. A beérkező import a tizedére csökkent az előző évihez képest. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2024 első negyedévében is.

Az első negyedévben összesen 2,2 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből 

• 1,2 millió tonna búza, 
• 706,8 ezer tonna kukorica és 
• 274,3 ezer tonna árpa volt. 

Az olajos magvak kivitele 8,5 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest, 223,9 millió euró volt 2024 első negyedévében, behozatala 41,8 százalékkal esett vissza, és 115,5 millió eurót tett ki. Ennek hatására az árucsoport egyenlege 100,3 millió euróval bővült, az aktívum 108,4 millió euró volt a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének közel 74 százalékát, exportvolumenének 77 százalékát fedte le a két növény 2024 vizsgált időszakában.