Húsz év után küldené ismét az unió szégyenpadjára Magyarországot Brüsszel

Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a magas költségvetési hiány miatt – közölte az uniós testület a napokban. A döntés nem volt váratlan, hiszen idén kellett visszatérni a 2020-as koronavírus-járvány idején felfüggesztett Stabilitási és Növekedési Paktumhoz, amely 3 százalékos hiánycélban 60 százalékos adósságszintben határozza meg a fiskális politika keretrendszerét.

Bár idén számos ponton rugalmasabb lett a rendszer, hiszen a védelmi kiadások növelését nem kell beleszámítani a hiány mértékébe, így is nagyon távol vagyunk a szigorúnak számító költségvetési gazdálkodástól. Tavaly is még 6,7 százalékos volt az államháztartási deficit, tehát több mint a duplája a megengedett szintnek. Ráadásul Magyarország idén már az ötödik egymást követő éve nem tudja teljesíteni a feltételeket. Ám ezzel korántsem vagyunk egyedül az EU-ban: hasonló problémával küzd Belgium, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Málta és Szlovákia. A sokak szemében bezzeg Romániának tartott szomszédunk ellen pedig azért nem indult procedúra, mert már a járvány előtt egyedüliként túlköltekezett, így már 2019-ben eljárás alá került.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ma rosszabb állapotban lenne a költségvetés, mint a baloldali kormányok idején. Egy nagy különbség van az akkori időkkel szemben: a 2000-es évek közepén konjunktúra és pénzbőség volt a világgazdaságban, ennek ellenére volt magas nálunk a hiány (2006-ban a gazdasági növekedés közepén közel 10 százalékos volt a deficit). Ráadásul az sem mindegy, hogy a hiány szerkezete hogyan néz ki, azaz állam működési oldalán vagy a beruházások terén keletkezik.

Ezzel együtt jól látható, hogy a kormány a korábbi évekhez képest sokkal inkább tűnik elkötelezettnek, hogy leszorítsa a deficitet, ezt mutatja, hogy ugyan a növekedés helyreállítása prioritást élvez, 675 milliárd forintos beruházás elhalasztásáról döntött áprilisban. Az idei gazdasági évnyitón pedig Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a kormány tervei szerint 4 év alatt térnénk vissza 3 százalék alatti szinthez. A kormány ezen terve már összhangban lehetett az eljárás megindításával. 

Újabb front a kormány és a bizottság között? Már megint az uniós források...

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a hiánylefutás tekintetében lehet vita, mivel a kormány 4,5 százalékos hiányt tervez idénre, jövőre pedig a GDP 3,7 százalékát, de Brüsszel ennél magasabb pályát jelez előre. 

– mutat rá a szakértő. A bizottság mostani döntésében olyan javaslatok fogalmazódnak meg, amelyek pont a kormány számára érzékeny területeket érintenek, ilyen a rezsicsökkentés vagy a kamatplafon kivezetése, azaz borítékolható, hogy az amúgy sem feszültségmentes viszony tovább romlik. Egyébként a korábbi túlzottdeficit-eljárás sem volt mentes a konfliktusoktól: annak ellenére, hogy már 2012-ben 3 százalék alatt volt a magyar költségvetési hiány, a bizottság csak 2013-ban zárta le. 

Végül óriási diplomáciai háttérmunka kellett ahhoz, hogy az ECOFIN ülésén a pénzügyminiszterek megtorpedózzák a bizottság javaslatát és 2013-ban 9 év után kikerüljünk az eljárás hatálya alól.

Meg lehet idén a 4,5 százalékos hiánycél, de ehhez kellenek a bevételek és talán néhány intézkedés

Árokszállási szerint az elmúlt hónapokban javulni látszottak a gazdasági és költségvetési kilátások (amennyiben a kormány tartja magát a beruházások elhalasztásához). Ezzel együtt úgy látja, eléggé határesetnek tűnik jelenleg a 4,5 százalékos hiánycél, ami további intézkedések nélkül ambiciózusnak tűnik, de nincs drámaian messze a realitástól. Épp ezért lenne fontos a belső kereslet helyreállása, amely csökkenti a potenciális kiigazítási igényt.