Ilyen, amikor a statisztika közbeszól: most megállhatott, hogy júliusban ismét emelkedjen az infláció
Megállhatott az infláció lassú emelkedése Magyarországon. Júniusban a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint a májusi 4 százalékos ütem után ismét a jegybanki célsáv felső határán stagnálhatott a fogyasztói árak emelkedésének üteme, amely így éves alapon 4 százalékos, míg havi bázison 0,2 százalékos lehetett. Ám a kedvező tendencia az elemzők szerint biztosan nem lesz tartós.
Egy újabb inflációs adatközlés következik, ami meglehetősen sok vitát válthat ki, hívta fel rá a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra mutatott, habár folyamatosan emelkedett az üzemanyagok ára a múlt hónapban, ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatközlése várhatóan az üzemanyagárak jelentős csökkenéséről számol majd be a júniusi inflációs statisztikában, ami szerinte megint rávilágít arra a módszertani kérdésre, hogy pontosan milyen időszakban veszi fel a hivatal az adatokat.
A holtankoljak.hu adatai szerint június 1-jén a benzin ára átlagosan 600 forint, a gázolajé 603 forint volt, a hónap utolsó napjában már 613, illetve 629 forint, csakhogy a statisztikai hivatal adatfelmérése nem esik egybe a hónap fordulóval.
Az a helyzet állt elő ugyanis, hogy az üzemanyagok árának meredek emelkedése elsősorban a hónap második felére volt jellemző, miközben a KSH az infláció kiszámításához az adatfelírásokat az adott hónap első és huszadik napja között, munkanapokon végzi el
– magyarázta az elemző, hozzátéve, ebből fakadóan az ING Bank saját számításai szerint az üzemanyagok ára – statisztikailag – nagyjából 3 százalékkal csökkenhetett május és június között. Ez pedig önmagában 0,2 százalékponttal mérsékelhette az egyhavi inflációs mutatót.
Már rég nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások húzhatják az inflációt
Ami az egyes termékek inflációját illeti, Virovácz szerint a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek esetében havi alapon áremelkedésre lehet számítani. Az élelmiszerek tekintetében azonban már vegyes lehet a kép: míg a feldolgozatlan élelmiszerek esetében árcsökkenés történhetett, addig feldolgozott élelmiszerek esetében inkább emelkedés.
Az elemző úgy látja, az egyik legjelentősebb inflációt felhajtó tényező továbbra is a szolgáltatások maradnak, azon belül is elsősorban a közlekedési, háztartási és üdülési szolgáltatások. Mindezen folyamatok eredőjeként havi szinten az árszínvonal változatlanságára számít.
A bázishatás figyelembevételével az év/év inflációs ráta 3,7 százalékra mérséklődhet, 0,3 százalékponttal csökkenve az előző hónaphoz képest.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője ugyancsak arra világított rá, hogy az élelmiszerárak továbbra is visszafogottan alakulhattak. Ahol azonban az átlagnál jóval erőteljesebb havi szintű áremelkedés történhetett, az a piaci szolgáltatások kategóriája. Egyrészt ebben a körben a korábbi hónapokban is markánsabb volt az áremelkedés, másrészt a nyári szezon beindulásával az üdülési szolgáltatások is érdemben drágulhattak, ez pedig felfelé húzhatta a június indexet.
Úgy véli, összességében a maginfláción kívüli tételeknél lehettek kedvezőbbek a folyamatok júniusban, így a 12 havi maginfláció a headline inflációnál némileg magasabban, 4,1 százalék körül alakulhatott a nyár első hónapjában.
Egyre inkább a maginflációra kell figyelni
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatközlemény legérdekesebb része a maginflációs ráta lesz, amelyet két ellentétes trend alakít. Egyrészt a nagyobb szolgáltatók átárazásának májusi befejeztével az árak lassú normalizálódási folyamata kezdődhetett meg júniusban. A másik oldalról viszont az inflációs várakozások, a szállítási költségek alakulása és bérnyomásról árulkodó idősorok mind magasabb értékeket mutatnak, mint ami az árstabilitással összeegyeztethető lenne.
Ennek megfelelően szerinte elképzelhető, hogy további szolgáltatók érezhették szükségét az áremelésnek júniusban. Az erős turisztikai szezon (májusban Budapesten a turisztikai éjszakák 20 százalékkal növekedtek éves szinten) ugyancsak felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. „Mindent egybevetve, a szolgáltatási árak továbbra is magas, két számjegyű tartományban maradnak a várakozásunk szerint” – tette hozzá a közgazdász, aki az élelmiszer-infláció kapcsán arra mutatott rá, hogy a kötelező akciózások július 1-jei kivezetésével újra megváltozhat a boltok árazásai magatartása.
Annak ellenére, hogy a kivezetéssel érintett termékeken jelenleg jellemzően negatív a haszonkulcs, nem számít jelentős ársokkra júliusban, hanem inkább a normál árazási gyakorlatra való visszatérés jöhet el, ahol a boltok a fogyasztói igényekhez és saját készleteikhez jobban illeszkedő átárazásokat hajtanak végre. Összességében az élelmiszerek esetében (éves alapon) továbbra is stagnálás tűnik a legvalószínűbbnek júniusban – vélekedett.
Továbbra sincs ár-bér spirál, törékeny a kereslet helyreállása
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra mutatott rá, hogy az infláció szempontjából meghatározó lehet még a kereslet alakulása.
A kereslet szépen lassan éledezik a reálbérek erőteljesebb növekedésével, de ennek nyoma az eddigi inflációs adatokban nem vagy csak alig jelent meg. A kereslet felépülése egyelőre törékenynek tűnik, az árak emelését alig teszi lehetővé, így inflációs hatása júniusban még csekély lehetett
– vélekedett az elemző, aki szerint továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról: bár a tavaly elszenvedett inflációs veszteség valamennyire hajtja felfelé a béreket, de hazánk nyitott gazdaság jellege miatt a kapcsolat nem ennyire szoros és ahogy az elmúlt években és idén is láttuk, az infláció és a bérek együttmozgása csekély, a béremelkedéseknek van inflációs hatása, de nem jelentős. Ráadásul a béremelések jellemzően az év elején zajlanak, ez vélhetően szintén nem a júniusi inflációban jelenik meg.
Leállhat a jegybank a kamatcsökkentésekkel
Regős szerint az év későbbi részében négy tényező jelent kockázatot az infláció szempontjából: a már említett forintárfolyam, az üzemanyagárak, a kereslet visszaépülése, illetve a költségvetési egyenleg alakulása és a költségvetési cél tartásához szükséges intézkedések. Ez önmagában lehetővé tenné a monetáris politika további lazítását, de itt a meghatározó sokkal inkább a forint árfolyamának alakulása lesz.
Virovácz arra mutatott rá, hogy noha a fő inflációs mutató lassul, a tartósabb árfolyamatokat megragadó maginflációs indikátor továbbra is magasan maradhat, miközben a versenyszférában mutatkozó magas bérkiáramlás is aggodalomra adhat okot.
Mindezek fényében továbbra is úgy látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank óvatos marad és a friss inflációs adatok fényében is fenntartja majd annak lehetőségét, hogy nem változtat az irányadó kamaton és a kamatfolyosón
– mondta az ING Bank elemzője. A jegybank legutóbbi kamatdöntését követően már azt kommunikálta, hogy júliustól új szakasz kezdődik a monetáris politikában. Virovácz ezek alapján úgy látja, még sok minden történik majd a következő jegybanki kamatdöntő ülésig, de egyelőre a pénzpiaci folyamatok és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem mutattak olyan meggyőző pozitív változást, ami arra engedne következtetni, hogy az MNB magabiztosan álljon a kamatvágás folytatásának pártjára júliusban.
Árokszállási szerint júniust követően júliusban várhatóan némileg emelkedni fog az éves index, de augusztus-szeptemberben a magas bázis miatt újra 4 százalék alatti adatokra lehet számítani. Év végére azonban ismét megemelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt, így decemberre 4,6 százalékos éves indexet valószínűsítünk, prognosztizálja az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.