késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiderül, hogy szárazon tartja-e a puskaport a jegybank – Virág Barnabás szavaira figyel a piac
A monetáris politika aktuális kérdéseiről tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács kamatdöntését követően. A mai ülésen a jegybankárok 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentették az alapkamatot. Előzetesen már benne volt a levegőben, hogy a korábbi jelzések dacára, nem lép új szakaszba a hazai monetáris politika, tehát az elemzőket sem érhette meglepetésként a nemzeti bank mostani döntése.
A monetáris tanács megítélése szerint a szigorú irányú monetáris politika továbbra is kulcs az infláció fenntartható elérésében – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás. Az alelnök hozzátette, változatlan feladat, hogy az infláció 3 százalék körül horgonyozzon.
A szigorú monetáris politika sarokpontjai: az inflációs kockázatok, a kockázati megítélésünk alakulása, a régiós pozíciónk, valamint a nemzetközi monetáris politika környezet változása. Emlékeztetett, hogy júniustól új szakasz vette kezdetét a hazai monetáris politikában, a tanács hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről.
A piaci elemzések további 1-2 kamatcsökkentést várnak, a jelenlegi információk alapján ez a pálya reálisnak tekinthető
– mondta, hozzátéve, hogy a másfél éves távlatban érdemben lefelé mutatnak a kamatkockázatok.
A külső egyensúlyi folyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, továbbá a fiskális hiány csökkentése is megkezdődött. Ugyanakkor a globális kockázatok is javultak. Valószínűvé vált egy szeptemberi kamatcsökkentés, mondta a FED-ről.
A piaci várakozások is egyre inkább 25 bázispontos csökkentés mutatnak. Jelezte, hogy az inflációs pályát nem változtatta meg a júniusi infláció. Az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé a kamatcsökkentést júliusban.
Továbbra is úgy látja a tanács, hogy változékony a pénzpiaci környezet, folyamatosan változnak kilátások, ezért „továbbra sem dőlhetünk hátra, óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt”.
Jelezte, hogy a brit és francia választások után csökkentek a pénzügyi eszközök felárai. A hazai inflációs adatokra rátérve azt mondta, hogy megállt a maginfláció csökkenése, az áremelkedések továbbra is a jegybank toleranciasávjának felső sávjában maradhat. Az átárazások historikusan magasan maradhatnak.
A hiánycsökkentő intézkedések támogatják a 2024-es és 2025-ös hiánycél elérését
– mondta a kormány intézkedésekről, hozzátéve, hogy a folyó fizetési mérleg is tovább javulhat.
Mindenhol csökken az infláció
A nemzetközi környezetre rátérve jelezte, hogy az eurózónában és Amerikában is csökken az infláció, de ez nem jelenti azt, hogy hátra kell dőlni, „kemény” kell fellépni az áremelések ellen. A globális kockázati hangulat változatlanul turbulens, viszont a francia és brit választások után korrigáltak a hozamfelárak. A nyersanyagpiacokon is csökkenés látható, de az előre nem jelezhető események napokon belül is képesek nagy árfolyam mozgásokat kiváltani.
Jelezte, hogy szeptemberen több mint 90 százalékos esélye van annak, hogy elindul Amerikában a kamatcsökkentés. És egyre nagyobb esélye van annak, hogy még egy kamatcsökkentést hajt végre a FED.
Ezzel párhuzamosan az EKB is 1-2 kamatcsökkentést hajthat végre.
Magasan maradhatnak az átárazások
A hazai inflációról elmondta, hogy az év második felében az átárazások folytatódhatnak. Az infláció így is a toleranciasáv felső széle körül alakulhat, azt látni, hogy a piaci inflációs várakozások lényegesen magasabban vannak. A következő hónapokban a jegybank a maginfláció emelkedésére számít, erre figyelni kell Virág szerint, hogy ebben mennyire vannak jelen tartós tényezők.
A piaci szolgáltatások inflációja Magyarországon is magas, lassú a dezinfláció. A 10 százalék körüli infláció harmada érkezett a banki és telekommunikációs szolgáltatások visszatekintő átárazásából. Hangsúlyozta, ezeket az árváltozásokat kiemelten fogja figyelni a monetáris tanács a következő időszakban.
Gyenge az európai konjunktúra
A reálgazdaságra rátérve azt mondta, hogy a visszafogott európai konjunktúra egyre jobban érezteti hatását a közép-európai piacokon. A bizalmi indexek esetében pici elmozdulás látható, de ez nem realizálódott még a reálgazdaság szintjén, ez valamennyi régiós országra rányomja a bélyegét.
Jelezte, hogy a folyó fizetési mérleg továbbra is kedvező, folytatódhat a trend, hogy a 2022-es mélypont után egy gyors egyenleg javulás történik a magyar gazdaságban. A hozamkörnyezet alapján látható, hogy a feláraink csökkentek, ebben két tényező játszik szerepet:
- a FED kamatcsökkentése előrébb jött,
- az ország kockázati megítélésnél pozitív elmozdulás történt a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
A hiánypályáról elmondta, hogy GDP-arányosan 0,6 százalékos hatást ért el a kormány ezekkel az intézkedésekkel, a 2025-ös büdzsében ennek hatása 0,7 százalék. Tehát a kiadás visszafogó és bevételnövelő intézkedésekkel nagy lépést tett a kormány a hiánycél teljesítése érdekében.
Továbbra is óvatos marad a jegybank
Minden tényező a körültekintő, óvatos megközelítést indokolja
– ismételte meg az alelnök, hozzátéve, hogy hónapról hónapra adatvezérelten hozza meg a jegybank a döntéseit, amelyek a tartás és a kismértékű csökkentés között dőlhet el. A kamatpályáról azt mondta, arra van szükség, ami biztosítja a fenntartható inflációt és a pénzpiaci stabilitást.
Hangsúlyozta, hogy a szigorú monetáris politika továbbra is kulcs, ebben kiemelt szerepe van pénzpiaci stabilitás megőrzésének.
A piaci elemzések 1-2 kamatcsökkentést várnak idén, ezt reálisnak tartja Virág.
Milyen opciók voltak az asztalon?
Több monetáris tanácstag is erős érveket hozott a kamatszint tartása mellett, válaszolta arra a kérdésre, hogy mennyire volt megosztott a tanács, ugyanakkor jelezte, hogy minden tanácstag a 25 bázispontos csökkentés mellett tette le végül a voksát.
„A tanács teljes mértékben tisztában van azzal, hogy ebben az új szakaszban az alapkamat túlvágásának kockázata messze meghaladja kamatcsökkentés vélt vagy valós lehetőségeit”, mondta, hozzátéve, hogy azt tette a tanács, amit előzetesen kommunikált, azaz adatvezérelten hozza meg minden hónapban a döntéseit. Szerinte az elmúlt egy hónapban, ami megváltozott, hogy a kamatvárakozások előrébb kerültek, miközben az inflációs várakozások is mérséklődtek.
Ez lehetőséget adott a jegybanknak arra, hogy egy kamatcsökkentést időben hamarabb lépjen meg
– mondta az alelnök. A hosszabb távú kamatvárakozásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb az óvatosság, szerinte további adatokra van szükség ahhoz, hogy ez az elmozdulás indokolt-e vagy sem. A tanács ezért a trendszerű folyamatokat fogja vizsgálni.
Mit okozhat az ukrán–magyar olajvita?
Virág szerint az ukrán–magyar olajvita egyelőre nem látszik az árakban, amiből arra lehet következtetni, hogy a hazai üzemanyagpiac képes zökkenőmentesen kezelni ezt a helyzetet. A hosszabb távú hatások kérdésesek, miközben van geopolitikai és energetikai vonzata is. Szerinte a rövid távú következmények mérsékeltek a pénzpiacokra, de ennek megítélésére időre van szükség.
Azt is jelezte, semleges kamat egy nagyon nagy bizonytalanságot jelentene, rendkívül változékony a kockázati környezet. Szerinte a kockázati felárainkat alakító közegre is nagy hatással lenne. Ezért azt gondolja, hogy a jegybankoknak őszinte kommunikációra kell törekedniük, a kommunikáció legfontosabb idő intervalluma a következő fél év lehet. Az, hogy 1-2-3 éves időhorizonton milyen kamatkondíciók várhatóak, az nagy bizonytalanságot jelentene. „Az MNB álláspontja, hogy nem érdemes felvállalni egy ilyen bizonytalan közegben”, zárta a háttérbeszélgetést Virág Barnabás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.