Megjött az első negyedéves jelentés, ekkora a magyar költségvetés hiánya

Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, vagyis a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedéves hiánya 2024-ben. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb – közölte kedd reggeli gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

2024 első negyedévében 

Költségvetési hiány: kiderült, mennyivel emelkedtek az állami bevételek

2024 I. negyedévében 2023 azonos időszakához képest:

• a bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek. 
• A termelési adók 160 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 
• Az áfabevétel emelkedése 89 milliárd forint, 5,6 százaléka volt. 
• A jövedelemadó-bevételek 206 milliárd forinttal, 17,1 százalékkal bővültek. 
• A társadalombiztosítási hozzájárulások 246 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőttek. 
• Az egyéb bevételek 145 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal gyarapodtak.

Nőttek a kormány kiadásai

A kiadások ugyanakkor 146 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőttek. 

Ezek közül 

• a kifizetett munkavállalói jövedelem 266 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedett. 
• A pénzbeni társadalmi juttatások 245 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal lettek magasabbak. 
• A folyó termelőfelhasználás 36 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal csökkent, 
• a kamatkiadások pedig 249 milliárd forinttal, 33,5 százalékkal nőttek. 
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 29 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal esett vissza. 

A kormányzati szektor egyéb kiadásai 549 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Mi történt az ezt megelőző időszakban?

A kormányzati szektor hiánya 2023 negyedik negyedévében 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Míg a bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal, a kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben felidézte, tavaly 6,5 százalék volt a költségvetési hiány, miközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni. Hozzátette: most már lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban. 

– mondta.

A kulcsminiszter szólt arról is, hogy magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén. Hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie” – emelte ki. Minimálbért ma Magyarországon körülbelül kétszázezer ember kap, a garantált bérminimum pedig nyolcszázezer dolgozót érint.

Varga Mihály pénzügyminiszter is többször szólt arról, hogy a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, a legtöbb elemzőintézet várakozása szerint jövőre az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, a hiányt 

• idén 4,5, 
• jövőre 3,7, 
• 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli.