Lehet, hogy a bankoknak nem tetszik az új sarc, de úgy tűnik, ezzel befoltozta a költségvetést a kormány

„A kormányzat úgy tűnik, hogy kezelte a költségvetés problémáját. Az az elcsúszás, ami viszonylag régóta azonosítható volt, és a GDP 0,5 százalékát tette ki, nagyjából megfelel a kormányzati bejelentésekben szereplő bevételi csomagnak” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

A hét elején tartott rendkívüli kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy augusztustól védelmi hozzájárulásnak nevezett különadót szed be a bankoktól, biztosítóktól és energetikai vállalatoktól, amelyből mintegy nagyságrendileg 400 milliárd forint pluszbefizetést vár. A bejelentést követően a Magyar Bankszövetség azonnal tiltakozását fejezte ki, mondván, a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága erősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.

Virovácz szerint azonban a képlet mégsem ilyen egyszerű, egyrészt benne van a pakliban, hogy a bankok az állampapír-vásárlással végül tényleg le tudják felezni az extraprofitadójukat, tehát kevesebb pénz folyhat be a tervezettnél az államkasszába. Másrészt ebből a 400 milliárdból kell kigazdálkodni az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott 80 milliárd forintos bírságot is. Ráadásul ez utóbbi még nőhet is, az ítélet végrehajtásig ugyanis napi egymillió eurót kell kifizetnünk. 

Várható volt, hogy a nyáron valamilyen korrekció jön

Elemzők és a nemzetközi hitelminősítők már korábban felhívták a figyelmet, hogy noha alig ár hónap telt el az évből, de már több száz milliárdos elúszásban van a költségvetés. 

Hiába emelte meg a hiánycélt a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra, és döntött összesen 675 milliárd forint kiadáscsökkentésről már áprilisban, ez sem volt elég arra, hogy a büdzsé kérdését megnyugtatóan rendezze. Annál is inkább, mert júniusban az államháztartás központi alrendszere 2656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami ugyan a megemelt defitcél esetében még jelent közel 1400 milliárd forintos mozgásteret, de ha a korábbi deficitcélt vesszük, akkor kevésbé kedvező a kép, ugyanis az éves tervnek már a 106 százaléka teljesült.

Orrnehéz a költségvetés, és az áfabevételek is megindulhatnak

Mindenesetre Virovácz Péter úgy látja, hogy az év hátralévő részében segítség lesz az államháztartás számára, hogy idén nagyon az év elejére koncentrálódtak a kamatkifizetések, ami orrnehézzé tette a költségvetés kiadási oldalát.

Épp ezért érdemes lesz figyelni majd a részletes júniusi államháztartási adatokat, amelyekről egyelőre csak előzetes számokat közölt a Pénzügyminisztérium és annyit tudni, hogy egy hónap alatt 107,8 milliárddal nőtt a deficit. Májusban már egyébként pozitív fordulat jelei látszódtak az áfabevételek terén, ugyan időarányos teljesülésben elmaradás látható, de legalább a tavalyi bevételi szinthez képest már 200 milliárd forintos pluszban jártak. 

Teljesülhet a hiánycél, ha tényleg be tudja szedni az állam a védelmi hozzájárulást

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a 4,5–4,9 százalék közötti tartományba várja az idei hiány mértékét. Szerinte a sok a bizonytalanság, de az elmúlt kéthavi államháztartási adat és a kiskereskedelmi forgalom alakulása egy 

Hangsúlyozta, ehhez az is kell, hogy tényleg be tudja szedni az állam ezt a 400 milliárd forintot. Egyelőre azonban az elemző szerint még nem látszódik, hogy jön össze ez az összeg, arról nem beszélve, hogy az se biztos, hogy be tudja szedni azt a 110-120 milliárd forintot, amit elméletileg idén felezhettek volna meg a bankok. 

Jövőre a kamatkifizetések visszaesésével tudja majd leszorítani a hiányt, nem ússzuk meg az eljárást

Az is nagy kérdés, hogy elegendőek a most meghozott intézkedések és hogy megúszható-e nagyobb strukturális átalakítás nélkül, hogy jövőre már 4 százalék alá, 3,7 százalékra szorítsa le a kormány a hiány mértékét, és ha lassan is, de teljesítse a 3 százalék alatti hiánycélt. Virovácz szerint nem lehet az örökkévalóságig, tűzoltásszerűen toldozgatni a költségvetést, előbb-utóbb igenis szükség lesz strukturális reformokra. 

Németh Dávid viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatkiadásokon jövőre meg tud annyit spórolni már az állam, hogy azzal levigye erre a tervezett 3,7 százalékos szintre a költségvetés hiányát. Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója lapunknak adott interjújában hasonló számot említett, szerinte a költségvetés kamatterhe jövőre a GDP 1 százalékával, a GDP 3,2 százalékára csökken az idei 4,1 százalékos szintről. Ez nagyságrendileg 700-800 milliárd forinttal kisebb kiadást jelent.

Azonban ez se jelenti azt, hogy jövőre el tudja engedni a költekezést a kormány, egyrészt idővel ki kellene vezetni az extraprofitadókat, amelyek meghosszabbításáról épp most döntött, másrészt a következő hetekben indíthatja el a tanács Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Ami ugyan egy hosszú, 4-7 éves folyamat, de alapvetően behatárolja a költségvetés mozgásterét.