„Az a stratégia, amit Magyarország választott, az jó stratégia, de hogy milyen gyorsan fog történni az elektromos átállás az unióban, nem csak rajtunk múlik, a kulcs Németország” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány európai szintű járműipari akciótervére vonatkozó kezdeményezésének bemutatásán.
A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány egyik prioritása az unió soros elnökeként a versenyképesség erősítése, ezt a célt szolgálja a bemutatott javaslatcsomag, ugyanis magas szintű koordinációra és célzott beavatkozásra van szükség az elektromos átállás felgyorsítása érdekében.
A probléma szerinte, hogy Európa egyre hátrébb kerül az elektromos autók tekintetében, miközben óriási eltérések vannak a tagállamok között, amin csak átfogó programmal lehet változtatni. Ezzel szemben Kína előrébb jár, emiatt ott már csökkentik a támogatásokat, tehát a piac egyre nagyobb szerepet kap.
Jelezte, hogy munkacsoportra van szükség, amely rendszeresen ülésezik, ezt a bizottságnak is javasolni fogják, hogy a végén összeállítsa az akciótervet. Arra a kérdésre, hogy mekkora összeget igényelhet egy ilyen támogatási program, a miniszter 100 milliárd eurót mondott.
Nagy Márton kitért arra is, hogy a bizottság júliustól védővámokat vet ki a kínai autógyártókra. Szerinte nem a vámok a problémásak, hanem az erre való reakciók, az, hogy a kínaiak reagálni fognak erre. Úgy látja, az a stratégia, amelyet Magyarország választott, helyes, itt nálunk fog megvalósulni az összekapcsolódás a nyugati és keleti tőke között.
Jelezte, hogy a szegedi BYD gyár még a védővámok kivetése előtt érkezett Magyarországra.
Nagy Márton szerint a jövőben a lokalizációs kérdések felértékelődhetnek.
Nincs inflációs feszültség a rendszerben
– mondta a júniusi inflációs adat kapcsán, amely a vártnál kedvezőbb lett. Emlékeztetett, hogy korábban többször elmondta, amilyen gyorsan jött az infláció, olyan gyorsan eltűnik. A probléma, hogy az emberek emlékezetében még mindig ott van. A jegybank kamatpolitikájáról annyit mondott, hogy az alacsonyabb kamatoknak mindig jobban örülnek, mivel a növekedést is jobban támogatja.
A tárcavezető szerint az export helyreállása már idén megtörténhet, a jövő évi 4 százalékos növekedés ez is ezen fog múlni, illetve hogy a háború kérdése megoldódik. Úgy látja, a fordulat Németországban is bekövetkezik, már ott is gondolkoznak valamilyen támogatási formában, ám erről többet nem szeretett volna elmondani.
Nagy Márton szerint meg kell érteni, hogy a bankok esetében volt egy megállapodás, a kormány ezt a megállapodást betartotta, idén megvalósul, hogy a teljes bankadó 260 milliárd, a felét le lehet vonni. A szándékkal ellentétben nem növelték az állampapír-állományt, ezért módosítani kellett a szabályokat.
Megnézzük majd, hogy sikerül-e teljesíteni, 2024-ben nem sikerült
– mondta, hozzáfűzve, hogy a biztosítóknál ugyanígy fognak eljárni, az adó fele leírható lesz.
Az üzemanyagárak összehasonlíthatóságával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik probléma, hogy a statisztika egyhetes késéssel dolgozza fel az adatokat, ez a módszertanból fakad, ami szerinte jó módszer, de lassú. A másik gond, hogy nagy ugrások vannak az árakban, és azt pedig nem lehet elvárni a kereskedőktől, hogy állandóan stresszeljenek, ezért jogos felvetés, hogy havi átlagokat képezzenek, és mindig a hónap első péntekén kerüljenek ki az adatok. Ezt támogatja személyesen, de a kormány dönt.
Adócsökkentésre nem lehet számítani, azt gondoljuk, hogy az adótartalma az üzemanyagoknak az uniós átlag alatt van
– mondta a miniszter, hozzátette, hogy sok javaslatot tárgyalt a kormány a piac szabályozására vonatkozóan, így ha nem tartják be a kereskedők a megállapodást, akkor gyorsan tudnak dönteni a beavatkozásról. De szerinte a párbeszéd jobb út, már most pénteken szeretnék, ha a KSH átállna erre a módszertanra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.