Hűtőtáskával a szállodába? – mindenki ott spórol, ahol tud
Jó és kevésbé jó tendenciák jellemzik a nyári főszezon kapujában a hazai vendéglátást, ami az európaihoz hasonlóan továbbra is jókora munkaerőhiánnyal küzd. A munkaerő-elvándorlást sikerült lefékezni, ennek azonban megvan az ára – mondta a Világgazdaságnak Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség (MNGSZ) elnöke.
Hűtőtáskával érkeznek a vendégek a hotelekbe is
Már 2019-ben elindult egy bérfelzárkóztatás, mivel a magasabb nyugati bérek elszívó hatása ellen csak így lehet védekezni, és a munkakörnyezet is nyugati színvonalúvá vált a vendéglátásban, valamint a szálláshelyeken végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően.
Ma már átlagosan legalább 40 százalékkal magasabbak a bérek az ágazatban, mint két szezonnal ezelőtt.
Az áremelésekkel el kellett menniük a falig a vállalkozóknak, hogy a megemelkedett munkadíjakat, valamint – elsősorban – a rendkívül megdrágult alapanyagárakat finanszírozni tudják.
Az élelmiszer-infláció majdnem két vállra fektette a szektort
– fogalmazott Krivács András.
Sok étterem olyannyira megdrágult, hogy egy négytagú családnak luxussá vált, és 50-60 ezer forintból nem mindenhol jön ki egy jóízű vacsora ára.
Mindenki ott spórol, ahol tud, és ennek többnyire – és első körben – a vendéglátás látja kárát, hiszen
az emberek nem a strandbüfében és nem a hotel éttermében vagy a környező vendéglőkben étkeznek, hanem otthonról viszik az ételt és italt.
A hűtőtáskák már nemcsak a strandokon, hanem a középkategóriás hotelekben is megjelentek, a vendégek hipermarketekben megvásárolt italokkal érkeznek nyaralni, és otthonról hozott ételekkel igyekeznek az összköltséget kordában tartani – összegzett a gasztronómiai szövetség elnöke.
Tudatosabban szerződnek külföldre
A szakember elmondta, hogy
ma már kevesebben szerződnek külföldre, de kevesebben is jönnek vissza. Úgy tűnik, tudatosabban és hosszabb távra szólnak a munkavállalói döntések.
Valamelyest könnyebben lehet most betölteni az üres álláshelyeket a vendéglátásban, de a munkaerőhiány továbbra is óriási probléma, az irány nem változott.
Kelet-Magyarországról Budapestre, Budapestről a Balatonra és a Balatonról Nyugat-Európába tartanak a felszolgálók és a szakácsok.
A legfőbb célország továbbra is Ausztria, Németország és Svájc, ahol egyébként még a magyarországinál is súlyosabb a munkaerőhiány.
A hazai munkaerő prioritást élvez, de ha nincs jelentkező, egyre többször alkalmaznak
- ázsiai,
- jellemzően kínai,
- vietnámi és
- Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat.
Vannak már nyugati bérek, felújított éttermek és szállodák, vagyis a körülmények is nyugatiak, a továbbiakban a munkamorál és a termelékenységi mutatók javítására kell a hangsúlyt helyezni.
Az uniós átlag 70, az ázsiai 50 százalékán áll a magyar vendéglátás termelékenységi mutatója, ami beszédes adat
– mutatott rá Krivács András.
A diákmunka iránt óriási az érdeklődés a keresleti és a kínálati oldalon, de nincs elég keret az állami finanszírozásra, anélkül pedig sok munkaadó inkább eláll a tanulók foglalkoztatásától.
A 18 év alattiakat eleve sok helyen nem is akarják alkalmazni, mert velük éjszakába nyúló munkát nem lehet végeztetni, és egyébként is sokkal szigorúbbak a szabályok esetükben.
Összességében nem oldja meg az ágazat munkaerőhiányát a főszezonban sem a diákok foglalkoztatása, ráadásul sokan csak két-három hétre jelentkeznek, amennyi idő alatt betanítani lehet csak bárkit – fogalmazott az MNGSZ elnöke.
Meglepő, hogy mennyit lehet keresni a balatoni lángossütőkbenAkár 500 ezer forintos nettó fizetést is el lehet kérni a Balaton forgalmasabb partszakaszain. A parti büfék igazi szezonális munkákat kínálnak, ahol egy fiatal az iskolaszünetben szépen kereshet. A statisztika viszont azt mutatja, hogy a büfés robotolásért kínált fizetés nem is olyan jó, mint elsőre látszik. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.