Új magyar atomerőmű: ezt kevesen tudják – együtt építik Paks II.-t az oroszok, a németek és az amerikaiak

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszú távú gazdasági növekedésének – erről is beszélt a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

Szijjártó Péter a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Kifejtette, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja 

így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti.

Paks II.: ezt kevesen tudják az új magyar atomerőműről

A magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni. Így a részarány 70 százalékra emelkedik. A két új reaktorblokk működtetésével 

• évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható,
• míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente.
• A bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik.
• A beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten.
• Az építkezés és a működtetés a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP).

A karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve. Az atomenergia rendkívül fontos magyar szempontból, az pedig külön öröm, hogy a paksi nukleáris projekt, azaz a Paks II. megvalósítása kifejezetten nemzetközi. Mint ismert, a fővállalkozó orosz, a Roszatom, amellyel még 2014-ben kötöttek szerződést. De rajta kívül

• német,
• francia,
• svájci,
• amerikai
• és osztrák

vállalkozók is bekapcsolódtak a kivitelezésbe. „Nagy európai, amerikai vállalatokkal dolgozunk együtt, és minket boldoggá tesz ez az ipari együttműködés” – húzta alá.

Magyarország leválna az orosz kőolajról, ha az Európai Bizottság hagyná 

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot tesz ki, a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát. Magyarország egyedülálló helyzetben van, miután egyike a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető.

A német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon – fogalmazott. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is.

Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előrelépni.

A miniszter arra is kitért, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség. Az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. A magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása.

Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.

Érintette a földgázbeszerzéseket is. Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében arra hivatkozva, hogy a gáz 15 év múlva nem lesz része az energiamixnek.