BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hullámvasúton a magyar gazdaság húzóágazata – kijöttek a számok

Különösen rossz hír a magyar építőiparnak, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az ágazat termelése júniusban 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál. A kilátásokat illetően az igazán lesújtó adat a megkötött új szerződésekkel kapcsolatban jött ki, itt a volumen 34,9 százalékkal maradt el az előző évi, magas bázistól. Az utóbbin belül az épületek építésére kötött megállapodások száma 41,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 22,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Júniusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké ugyanakkor 4,3 százalékkal nőtt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál. 2024 második negyedévében az építőipar termelői árai 6,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé csütörtöki gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

magyar építőipar, szerződések
Magyar építőipar: rossz kilátások, nem szerződik a magyar / Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Magyar építőipar: hatalmas mértékű elmaradás a szerződéskötéseknél

2024 júniusában az előző év azonos hónapjához képest

  • a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 4,3 százalékkal nőtt.
  • Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 8,7, az egyéb építmények építésében 6,8 százalékkal kisebb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 5,4 százalékkal bővült.

A megkötött új szerződések volumene 34,9 százalékkal maradt el az előző évi, magas bázistól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 41,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 22,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Az utóbbi egyértelműen a piaci és az állami megrendelések visszafogottságát jelzi.

  • Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 1,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 7,9 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,9 százalékkal nőtt.

2024 első fél évében az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 5,1 százalékkal bővült.

Ami pedig az áremelkedést illeti, 

  • az építőipar ágazatain belül 2024 II. negyedévében az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 7,1 és 6,4, míg az épületek építése vonatkozásában ennél kisebb mértékben, 4,6 százalékos volt a drágulás 2023 második negyedévéhez mérten.
  • Az építőipar termelői árai 1,0 százalékkal voltak magasabbak a 2024 első negyedévinél.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a második negyedévben az építőipar árai ismét az infláció feletti mértékben, éves alapon 6,0, míg negyedéves alapon 1,0 százalékkal emelkedtek. A növekedés az egyéb építményeknél volt erősebb, 7,1 százalék. „Ez azt jelenti, hogy az ágazat a viszonylag alacsonyabb kereslet mellett is érdemben tudja emelni az árait, ami viszont megdrágítja a beruházásokat, így sok esetben a megrendelők arról vélhetően le is mondanak, ami negatívan hat vissza az ágazat teljesítményére” – tette hozzá.

Azzal folytatta, hogy a következő időszakra vonatkozóan a rendelésállomány felemás képet mutat: az új megrendelések volumene 34,9 százalékkal mérséklődött, míg a teljes rendelésállomány 1,5 százalékkal csökkent. „Itt szintén mérséklődés látható az épületeknél, és növekedés az egyéb építményeknél – kérdés, hogy az épületeken belül a csökkenés mennyire általános, vagy mennyire köthető egy-egy részterülethez, például az iparhoz. Ugyanakkor az új rendelések visszaesése a magas bázisnak köszönhető, az adat egyébként nem tér el az ilyenkor szokásostól” – fogalmazott Regős.

 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője a mostani KSH-adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az építőipart támogatják a kormányzati intézkedések – mint a júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz –, ahhoz, hogy az ágazat érdemben tudja segíteni a gazdaság egészének növekedését, szükség van a gazdasági kilátások javulására, így a vállalatok beruházási hajlandóságának fokozódására is.

Mi történt korábban?

Az év első öt hónapjában az építőipari termelés volumene 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 7,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év ötödik hónapjában

  • az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 11,2, az egyéb építményeké 1,1 százalékkal bővült. 
  • A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,8 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.
  • A megkötött új szerződések volumene 1,3 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 5,0 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 9,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
  • Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 6,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,5, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,3 százalékkal emelkedett.

Hidegzuhany után merre tovább?

Amíg az első negyedéves GDP megjelenését követően a várakozásokat meghaladó évkezdetről beszélhettünk, addig a második negyedéves teljesítmény alapjaiban írta át a korábbi előrejelzéseket. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.