Irreális azt gondolni, hogy Németország felépülése nélkül a magyar gazdaság szárnyalni fog

A 2024-es év egyik tanulsága, hogy akármennyire is sokan bíztak benne, és voltak erre utaló jelek, a magyar gazdaság továbbra sem képes függetleníteni magát a németországi fejleményektől. A német gazdaság éves alapon már négy negyedéve van recesszióban, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy jönne a helyreállás, ez pedig egyértelműen a hazai kilátásokra is rányomja a bélyegét. Ezt látjuk visszaköszönni a magyar GDP-adatokban is, amelyek a vártnál kedvezőtlenebbek lettek, hiszen 0,2 százalékkal esett a kibocsátás negyedéves bázison, miközben éves alapon 1,3 százalékkal bővült. Ebben pedig vastagon benne van az a tény, hogy továbbra is megszenvedi Európa gazdasága a bizonytalan gazdasági környezetet. Hiába telt el már két és fél év az orosz–ukrán háború kitörése óta, még mindig érződik a gazdasági szereplők óvatossága.

A magyar gazdaság túl nyitott

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedést nemcsak a külső kereslet fogja vissza, hanem az „óvatossági motívum” – a jövőtől való félelem – vártnál hosszabb ideig való fennmaradása is. A két tényező nem független, így nemcsak az elmúlt időszak negatív tapasztalatai, hanem a gyenge konjunktúráról szóló hírek is óvatosságra ösztönzik a fogyasztókat.

– magyarázta az elemző. A külső kereslet híján nagyon úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság 1,5–2 százalék közötti növekedésre képes, ennél magasabb növekedéshez mindenképpen kellenének a külpiacok. Emiatt rontotta a növekedési várakozásokat a kormány már márciusban 4 százalékról 2,5 százalékra, ami aztán a legutóbbi GDP-adat után tovább olvadt, most már az 1,8–2,2 százalékos tartomány tűnik elérhetőnek.

Mindez nem véletlen, a magyar egy rendkívül nyitott gazdaság, ezért különösen érzékenyen reagál a külső kereslet ingadozására. Tavaly nálunk az (export+import)/GDP arány 157,3 százalék volt, a termékexport GDP-arányosan pedig 64,2 százalék, ami az Európai Unió harmadik legmagasabb értéke a 82,0 százalékos szlovák és a 65,4 százalékos szlovén adatok után. Ilyen nyitott gazdaságként nyilvánvalóan ki vagyunk téve a külső kereslet és a fő exportpartnerünk problémáinak.

Németországnak komoly szerepe van a gondjainkban

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is egyetért azzal az állásponttal, hogy jelen időszak alacsony gazdasági növekedésében kétségkívül szerepet játszik a német gazdaság gyengélkedése, ami kihat a magyar exportra is, hiszen például a tavalyi éves teljesítményt tekintve a termékek kivitelének 26,3, míg a szolgáltatások exportjának 18,8 százaléka ment Németországba, még akkor is, ha ennek egy része utána továbbment máshova. 

A probléma különösen érinti a jármű- és az akkumulátorgyártást, amelyek pedig a magyar gazdaság húzóágazatai lehetnének az elmúlt évek beruházásai alapján. Májusban az előbbi exportja 14,5 százalékkal, az utóbbié 18,7 százalékkal esett vissza, miközben Németországban akkor már az ötödik hónapja voltak mínuszban az e-autó-eladások.

Szerinte nem is kell olyan messzire visszamennünk a múltba, ha olyan időszakot szeretnék keresni, amikor a német gazdaság alig nőtt, a magyar pedig erőteljesen: 2018-ban, illetve 2019-ben a magyar gazdaság bővülése 5,4, illetve 4,9 százalékot tett ki, míg a németé csupán 1,0, illetve 1,1 százalékot. Természetesen az egy más környezet volt: a kamatok alacsonyabbak voltak, ami segítette a beruházásokat – az államnak is kisebb kiadással jártak –, és nem voltak ilyen éles geopolitikai konfliktusok, miközben az uniós források is simábban érkeztek.

„Amíg tehát a németek magukra találnak, addig is kell bővülnünk – még ha nem is tudunk annyit, mint kedvezőbb környezetben tudnánk. Ehhez fontos az innováció, a beruházások, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés” – vélekedett az elemző.

Mi a baj a német gazdasággal?

Molnár Dániel arra is rámutatott, Németország bajai sokrétűek és mélyen gyökereznek. Az atomerőművek leállításával és az orosz gázról való leválással lemondtak az olcsó energia adta versenyelőnyökről, miközben a gazdasági szereplőket a túlszabályozottság is korlátozza, a kormányzati beavatkozásnak pedig a szigorú költségvetési szabályok jelentik a szűk keresztmetszetet.

– tette hozzá az elemző, aki szerint hosszabb távon tehát strukturális reformokra van szükség Németországban, egy új gazdasági modell kialakítására, annak érdekében, hogy a 2000-es évek elejéhez hasonlóan az EU növekedési motorja maradjon, ami viszont nem megy végbe egyik napról a másikra. Ellenben úgy látja, a háború lezárulása, a geopolitikai feszültségek enyhülése a német gazdaság bajain is tudna némiképp segíteni.

Külpiacokra kell termelnünk, az export a magyar gazdaság egyetlen esélye

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság pici ahhoz, hogy csak a belső fogyasztásra építsen, főleg azért is, mert nyersanyagban (kőolaj, földgáz, ásványkincsek) szegény országként importoldalon mindenképpen ki vagyunk téve a világpiaci folyamatoknak, így aztán túlzott fogyasztás vagy az energia megdrágulása esetén a külkereskedelmi és fizetési mérlegünk azonnal megbillen, és erre volt már jó pár példa az elmúlt évtizedekben, nem kevés gondot okozva az államháztartás finanszírozásának.

Ez azért is jó, mert ekkor a gazdaság azon ágazatai is növekedni tudnak, amelyek inkább a belső piacra termelnek (és ezáltal később akár ki tudnak lépni az exportpiacokra is), és azok is, amelyek exportorientáltak. És még nem esett szó a mérethatékonyságról: csupán a hazai kereslet kielégítése nem feltétlenül biztosít hatékony és versenyképes termelést, így pedig a hazánkban működő vállalatoknak a külpiacokra is ki kell lépniük, még akkor is, ha nem kis kihívás az ottani jelenlét. 

Orbán Viktor miniszterelnök is számtalanszor ezt hozza fel érvként az exportra termelő modell mellett, a kormányfő szerint ugyanis a jelenlegi életszínvonalat nem tudnánk fenntartani, pláne nem bővíteni, ha csak a belső termelésre állna rá az ipar. Elég csak az Audira vagy a kecskeméti Mercedesre gondolni amelyek ugyan külföldi tulajdonú vállalatok külföldi érdekkel, de mégiscsak hozzájárultak az adott térség fellendüléséhez.

Jövőre kaphat lendületet a magyar külkereskedelem, így a növekedés

A jövőre nézve kedvező hír a  Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint, hogy külső kereslet nem halt meg teljesen: a második negyedévben az Európai Unió gazdasága mind negyedéves, mind éves alapon minimálisan növekedni tudott – a probléma inkább csak az, hogy ezen belül a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk teljesítménye gyengén alakult.

Molnár Dániel szerint a külső keresletre vonatkozó visszafogott előrejelzések alapján nagyobb lendületet a külpiacainkról a jövő évtől kezdődően érezhetünk, ugyanakkor ennek mértéke várhatóan elmarad majd a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. 

Mindenesetre jövőre olyan kapacitások fognak bekapcsolódni a termelésbe, mint a CATL, a BMW, sőt, nem kizárt, hogy már a BYD is elkezdi a gyártást az év második felében. Ezek a kapacitások pedig újabb lendületet adhatnak a hazai exportnak és növekedésnek, remélhetőleg egy újraéledő külső konjunkturális közegben.