Itt az MNB döntése: több mint egy év után tart szünetet a jegybank

Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a 6,75 százalékos alapkamatot. A döntést illetően nagy volt a bizonytalanság az elemzők körében, noha az infláció már a jegybanki célsáv fölé kúszott júliusban, és a forint is viszonylag volatilis volt, ami ilyenkor rendre óvatosságra intheti az MNB-t, volt olyan elemző, aki nem zárta ki, hogy folytatódik a monetáris lazítás.

Maga az MNB és Virág Barnabás alelnök is azt hangoztatja már egy ideje, hogy a monetáris tanács egy-egy ülésén az lesz a kérdés, hogy az adott hónapban kismértékű, 25 bázispontos lazítást hajtanak végre, vagy pedig nem változtatnak a monetáris kondíciókon. Azaz a jegybank továbbra is kitart a szigorú monetáris politika mellett, amelyben pedig kiemelt szerepe van a pénzpiaci stabilitás megőrzésének és a forint árfolyamának.

A legutóbbi kamatdöntés óta azonban az is kiderült, hogy a magyar gazdaság továbbra sem muzsikál túl fényesen, a második negyedévben a kibocsátás 0,2 százalékkal esett vissza negyedéves bázison. Mivel ez nemcsak az elemzők, hanem a jegybank várakozását is alulmúlta, éppenséggel a gyenge GDP-adat még nagyobb bátorságra is ösztönözhette volna az MNB-t.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője arra hívta fel a figyelmet a kamatdöntést megelőzően, hogy bár a júliusi hazai inflációs adat kétségtelenül kellemetlen meglepetést okozott, eközben a piaci kamatvárakozások itthon is lejjebb ereszkedtek az egy hónappal ezelőttihez képest, emiatt pedig a piaci szereplőket egy újabb kamatvágás nem igazán lepné meg.

Ráadásul az is látszik, hogy nemcsak a magyar, de a tengerentúli és a kínai gazdasági növekedési kilátások is romlanak, miközben a régióban a cseh jegybank már 4,5 százalékra vágta az irányadó rátát, amely most már több mint 200 bázisponttal marad el a magyar szinttől. 

Amerikából kapott mentőövet a jegybank

Pénteken a monetáris politika szempontjából kulcsfontosságú esemény történt, Jerome Powel Fed-elnök kimondta azt, amit nagyon régóta vártak a piacok. Mivel az inflációs folyamatok alapján szerinte jó okuk van azt gondolni, hogy vissza fognak térni a 2 százalékos inflációhoz, ezért 

Bár csak szeptemberben hozhatja meg erre vonatkozó döntését a Fed, ez kifejezetten jó hír a feltörekvő piacoknak és a magyar jegybanknak is. A forint a hírre azonnal erősödni kezdett a főbb devizákkal szemben, ami érhető annak fényében, hogy a fennálló kamatkülönbözet miatt a magyar jegybank sem tud tovább lépni addig, míg Amerikában nem csökkennek a kamatok. 

Tehát ha most augusztusban nem is, de szeptemberben, a Fed kamatcsökkentésével egy időben már biztosan folytathatja a lazítást az MNB. Ezzel együtt nagy kérdés, hogy összességében hány kamatvágást hajt végre idén a Fed, amely az év eleji piaci várakozásokhoz képest sokkal óvatosabb lett az elmúlt hónapokban.

Akár még lejjebb is mehet év végén a kamatokkal a jegybank, mint korábban várták

Amennyiben a Fed mellett az EKB is végrehajt még két-két vágást az idén, akkor erre az MNB-nek is jó esélye van, bár ez attól is függ, hogy hazánk kockázati megítélése vagy az infláció miképp alakul, ha ugyanis kedvezőtlenül, akkor nem zárható ki, hogy csak egy kamatcsökkentés lesz. Ahogy nagy kérdés az is, mennyire ment túl a realitáson a piaci értékelés, és a Fed a piac által vártnál kevesebb, kisebb lazítást hajt végre végeredményben. Mindenesetre Árokszállási szerint az év végi 6,50 százalékos hazai alapkamat már most kicsit túl szigorúnak tűnik, tehát könnyen lehet, hogy ennél is tovább megy a jegybank.

A piaci várakozásokról is beszél majd minden bizonnyal Virág Barnabás alelnök 15 órától, az eseményt élőben közvetítjük.