Klímaváltozás: újratervezés a hétvégi házak kertjeiben
Manapság sokkal nagyobb feladatot igényel a hétvégi házaknál az, hogy milyen növényt szeretnénk ültetni, és tudunk-e olyan helyet biztosítani, hogy a vízhiányos időszakokat is kibírják. Régebben az ember vett valamit, aztán biztos megmaradt, de ma már nem így van – mondta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa a Világgazdaságnak.
A júliusi és augusztusi extrém szárazságban egyes dísznövényeknek szükséges a rendszeres öntözés ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek és virágozzanak a kertben. Éppen ezért a virágos növények közül a hagymás, évelő virágokat ültetik általában hétvégi házak kertjébe, azaz olyan helyre, ahol nem garantált a napi szintű locsolás.
Hogy kiültetünk valamit, és az öntözés nélkül megvan, olyan nincs. Olyan van, hogy szeptemberben elültetünk valamit, beöntözzük, majd ősszel és tavasszal eljuttatjuk odáig, hogy nyáron kibírják azt, hogy hetente csak egyszer vannak öntözve, de akkor is mulcsozni és takarni kell a talajt azért, hogy a nyári szárazságot át tudják vészelni
– mondta Megyeri Szabolcs.
Úgy véli, hogy már a hagymás növények is több odafigyelést igényelnek, mint korábban. Szerinte először is fel kell mérni a telek adottságait és fekvését, majd a beültetni kívánt területet is. Általánosságban minden növénynek szüksége van a napra, de az nem mindegy, hogy egész nap éri az erős sugárzás, vagy csak időszakosan.
Legyen a növénynek árnyékos pihenőidőszaka a nap folyamán, azonban a virágos növényeket kimondottan félárnyékba sem érdemes ültetni, mert akkor meg nem jön ki a színe.
A kimondottan tűző napot és a nyári szárazságot a keskeny levelű ezüstfa, a galagonya, a bodza, a kökény és a nyárfák viselik el, az olyan növények, amelyek megélnek Magyarországon az erdőkben és a mezőkön. Azok a dísznövények, amelyek a kertészetek kínálatát képezik, és az emberek szeretik beültetni a kertjeikbe, azokra ez nem jellemző. A selyemmirtusz és annak fajtái bírják a visszaverődő hőt és a forróságot leginkább.
Például az orgona, az aranyvessző és a fagyalok, amelyekről korábban egyértelműen azt gondoltunk, hogy megmaradnak és mindent kibírnak, azok most nem feltétlenül maradnak meg és bírnak ki mindent – mutatott rá a kertész.
Szerinte az a legfontosabb, hogy a megfelelő növényválasztás után a hétvégi házak kertjeiben a növény töve legyen betakarva a tűző nap elől, vagyis a nap közvetlenül ne szárítsa vagy égesse a talajt, valamint a talajfelszínről se párologjon el a víz.
A hangsúly azon van, hogyan és milyen kondícióban tartjuk a növényt, valamint, hogy mennyi idős. A kiválasztott növény esetében a legfontosabb, hogy az életének az első pár évében eljuttassuk oda, hogy önálló és megfelelő méretű gyökérzete legyen.
A hétvégi ház adottságaihoz megfelelően kiválasztott növény, hogyha egy mély rétegű, tápdús, öntözött talajban van, akkor túléli a szárazságot.
A fák esetében például ha választani kell egy mezei juhar vagy egy hegyi juhar között, akkor nyilván a mezei juhart válasszuk, kisebb a levele, ezért bírja a szárazságot, a hegyi juharnak nagyobb a levele, páraigényes, és nem fog megmaradni a kertben víz nélkül.
Magyarországon van egy olyan flóra, amely megél öntözés nélkül, ezek őshonos fák, ilyen a galagonya, a bodza, a kőrisek is, amelyek erdőben és mezőn élnek. Általában a kertünkbe nem ezeket, vagy kevésbé ezeket ültetjük, de érdekes, hogy ezeket is, ha nem egy állományban vannak, nincsenek megerősödve, akkor bizony kikezdheti a nyár – részletezte Megyeri Szabolcs.
Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza szerint, aki már több magyarországi kutatásban is részt vett, a fiatalabb gyümölcsfák kivételével azok a gyümölcsösök, amelyeknek a gyökerei mélyebben vannak, valószínűleg jól bírják még a júliusi és augusztusi szárazságot. A csemetéket azonban kivétel nélkül gyakrabban kell öntözni.
A gyümölcsfák 35 fok felett nem tolerálják a hőmérsékletet, és megállnak a növekedésben, a szőlő szintén, de kissé jobban tolerálja, mint a gyümölcsfák
– mondta Szabó Péter.
A szőlő fölé egyes esetekben már hálót húznak, hogy a direkt napsugárzás ne érje olyan erősen a tőkét, és megakadályozza a szemek megperzselődését.
A klímakutató szerint a fiatalabb fák ültetésénél, amelyeknek nincs mélyen a gyökere, jobban kell figyelni a középső országrészben, különösen a Duna vonalában, ahol a talaj felső 20–50 centimétere rendkívül száraz, és abban 20 százalék vagy az alatti a hasznosítható víztartalom. Emiatt a nyári növények, mint a kukorica és a napraforgó kritikus állapotban vannak a Duna vonalán, valamint a Tiszántúl középső és déli részén – tette hozzá.
„A Hungaromet vizsgálja az úgynevezett zöldességi vegetációs indexet, és július előtt a kukorica és a napraforgó szempontjából egy jó termésű évnek néztünk elé, most augusztus elején pedig már az egyik legrosszabb termésévhez, a 2022-es évhez közelítünk. A napraforgó esetében néhol már most rosszabb termésévnél vagyunk a 2022-eshez képest” – mondta Szabó Péter.
A legmelegebb júliuson vagyunk túl, egyben egy extrém hőhullám sújtotta júliuson, tartósan 35 fok felett volt a hőmérséklet, és így nagyon magas volt a párolgás is – ezek egyike sem tesz jót a nyári növényeknek. A legerősebb aszály 2022-ben volt, az ideit majd csak augusztus végén tudják összegezni. A klímamodellek alapján még gyakoribbak lesznek a száraz időszakok, és szinte normális lesz a 2022-es legaszályosabb nyár – tette hozzá a kutató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.