Korábbinál is kevesebb málna termett idén, de meglepően alakul az ára

Magyarországon tavaly 180 hektáron termelték málnát, az éves termés 460–540 tonna között alakult az elmúlt években – írta az Eurostat adataira hivatkozva az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez újabb 30 hektáros csökkenés az uniós adatszolgáltató szerint, ugyanis 2022-ben még 210 hektárról számolt be az Eurostat. A hazai statisztika ettől némileg eltér, és még rosszabb képet mutat: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint 2022-ben csak 101 hektáros volt a hazai málnatermő terület. A drámai visszaesést még jobban érzékelteti, ha kicsit visszamegyünk az időben: az 1980-as években ugyanis még közel hétezer hektáron termeltek málnát Magyarországon, évi 25-30 ezer tonna mennyiségben, ez pedig az ezredfordulóra mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára esett. 

A málnatermesztés nagy kézimunkaigényű, így a jelenleg a mezőgazdaságban általánosnak mondható munkaerőhiány komoly problémát jelent. A szakértők szerint a gazdaságos termesztés alapfeltétele a megfelelő termőhely. A málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igényli, az egyenletes vízellátást és a fagymentes környezetet. A málnának megfelelő termőhelyi adottságok ma Magyarországon főként a nógrádi, a vas-zalai, a somogyi és az észak-magyarországi régiókban vannak meg. Ezeken felül nagyon fontos, hogy 

A málna importja is csökkent

Friss málnából így értelemszerűen importra szorul Magyarország. Az elsősorban Spanyolországból érkező gyümölcs behozatala a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 13 százalékkal, 340,5 tonnára csökkent, miközben az export elhanyagolható mennyiségű. Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 116 százalékkal 322,5 tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatai alapján a fagyasztott málna behozatala 14 százalékkal 1,48 ezer tonnára, a kivitele 12 százalékkal 544,3 tonnára esett 2023-ban az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 6 százalékkal 710,7 tonnára, a kivitele 43 százalékkal 146,4 tonnára csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Eközben idén árcsökkenésnek örülhettek a fogyasztók: az AKI adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a 22. héten jelent meg, termelői ára pedig az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva a 22–31. heti periódusban 23 százalékkal, 2057 forint/kilogrammra csökkent.

Ahogyan Magyarországra is Spanyolország szállítja a legtöbb málnát, 

Az ország legnagyobb málnatermelő régiójában, Huelvában ugyanakkor idén a málnatermés 15 százalékkal volt kisebb, mint az előző szezonban. Spanyolország pedig 7 százalékkal kevesebb, 27 ezer tonna málnát értékesített az EU belső piacán az idei év első öt hónapjában az előző év azonos periódusához viszonyítva.

Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023-ban: a behozatal 13 százalékkal 38,3 ezer tonnára, a kivitel 15 százalékkal 16,9 ezer tonnára csökkent az előző évihez képest. A legnagyobb frissmálna-beszállító Marokkó, ahonnan 13 százalékkal, 35,9 ezer tonnára csökkent a gyümölcs importja. Az idei év első öt hónapjában a beszállított mennyiség 25,4 ezer tonna volt, ami 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Erőteljes ukrán előretörés

A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege szintén negatív volt 2023-ban: a behozatal 113,8 ezer tonnát, míg a kivitel 14,2 ezer tonnát tett ki. Az unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, ahonnan a 2022-esnél 11 százalékkal több, 56 ezer tonna málna érkezett. Ukrajna pedig 30 százalékkal, 42,3 ezer tonnaára növelte az uniós piacon értékesített málna mennyiségét. Az év első öt hónapjának adatai összevetve idén a Szerbiából származó behozatal 27 százalékkal 29,1 ezer tonnára, az Ukrajnából érkező pedig 110 százalékkal, 13,4 ezer tonnára emelkedett.