Nem ötven, hanem 140 ezer forinttal emelkedne a minimálbér három év alatt

„A kötelező legkisebb bérekről szóló tárgyalások jelenleg zajlanak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében. Korai lenne még találgatásokba bocsátkozni, hogyan alakul a minimálbér összege az elkövetkezendő években, hiszen messze nincs még vége az egyeztetéseknek, és itt nem a kormányzat diktálja a tempót” – ezt válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában mondott szavait a 444 úgy kommentálta, hogy a miniszter „nagyot akart mondani”. 

Az államtitkár jelezte, hogy az EU minimálbérről szóló irányelvének átültetésével kapcsolatos tárgyalások is folyamatban vannak, amelyek irányt szabnak a közeljövő történéseinek bérfronton. A minimálbér emelésénél mindig elsődleges szempont, amivel a VKF minden tagja egyetért, hogy ne veszélyeztesse a foglalkoztatásban elért eredményeket, vagyis ne okozzon elbocsátásokat a vállalkozások részéről – tette hozzá. 

Az effektív minimálbért érdemes számolni, ami közelebb áll a valóságoz

Czomba Sándor rámutatott: a valóságot legjobban tükröző képet az effektív minimálbér mutatja, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. 

Úgy látja, az effektív minimálbér sokkal reálisabb képet fest, hiszen Magyarországon a minimálbéren dolgozók száma csekély, a garantált bérminimumon jóval többen dolgoznak, így a súlyozás mindenképpen szükséges a valós kép érdekében.

A tárgyalások iránya, hogy a mindenkori átlagbér 50 százalékára kell emelni a minimálbér összegét, ami 2027-re valósulhatna meg.

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint egyes orgánumok időnként előszeretettel példálóznak azzal, hogy a román minimálbér magasabb a magyarnál. Szerinte az igazság ugyanakkor az, hogy a valóságot nagymértékben eltorzítja a magyar minimálbér összegét összehasonlítani a román minimálbérével, hiszen keleti szomszédunknál nagyságrenddel több embert foglalkoztatnak a kötelező legkisebb bérelemen, mint hazánkban. 

Romániában a munkavállalók több mint negyedét, mintegy kétmillió embert foglalkoztatnak minimálbéren, miközben Magyarországon ennek a töredékét. Szintén a teljes képhez tartozó fontos munkaerőpiaci információ, hogy a román foglalkoztatási ráta nagyságrendekkel elmarad a magyartól, míg 2023-ban a 15–64-es korosztályban a román foglalkoztatási ráta 63,1 százalék volt, addig nálunk 74,8 százalék volt a mutató értéke.

2027-ben biztosan nem 633 ezer forint lesz a bruttó átlagbér

Mint korábban írtunk róla, minden korábbinál hamarabb, már a nyáron elkezdődtek a minimálbér-tárgyalások, aminek az az oka, hogy november 15-ig meg kell egyezniük a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, hogy miképp ültetik át a hazai gyakorlatba az uniós minimálbérről szóló irányelvet. Mivel a magyar bérrendszer sajátosságából fakad, hogy a hazai minimálbér rendre az uniós rangsorok végén kullog, ezért a fő kérdés, hogy mi lesz a szakmunkás-minimálbér sorsa, amelyet jóval többen kapnak és magasabb is, mint klasszikus értelemben vett minimálbér. 

Czomba Sándor szavai alapján a kormány tehát azzal számol, hogy 2027-ben a bruttó átlagbér 800 ezer forintra emelkedhet, azaz a következő három évben évente nem nettó 11 ezerrel, hanem nettó 30 ezer forinttal nőne a nettó minimálbér összege.