késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nyolc kastéllyal startol a kastélytörvény
A jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik – mondta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken.
Első körben nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot
A program első körébe a 48 kastély közül nyolc került be, ezek
- a bajnai Sándor-Metternich-kastély,
- a füzérradványi Károlyi-kastély,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastély,
- a sümegi püspöki palota,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastély,
- a tatai Esterházy-kastély,
- a dégi Festetics-kastély,
- valamint a majki kamalduli remeteség és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastély.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkiéi lesznek. Ezzel szemben inkább „senkiéi lettek”,
a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni
– mondta Lánszki Regő.
A magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el.
Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak.
Az államtitkár elmondása szerint
a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak– elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt.
Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani.
A világban már nagyon sok országban felmerült: vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy – és ez a legfontosabb –, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak – közölte.
Lánszki Regő felidézte: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban.
Tavasszal a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés.
Szigorú kikötések: tíz éven belüli felújítás, harmincéves üzemeltetési terv
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy
- a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg,
- a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni,
- a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni,
- mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet.
Az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett. Mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van.
Ezeket a kastélyokat tehát
nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt
– emelte ki.
A minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok első körös átvizsgálásával, felmérve, melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve.
A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel,
ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.
Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás.
Ha több kérelem is érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebbet fogja választani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.