Ördögi körben a gabonatermelők a vetőmag vásárlásakor

Mindenkinek, aki búzát vagy egyéb kalászost termel, érdekében állna, hogy garanciát jelentő, minősített, fémzárolt vetőmagot vessen, jelenleg azonban évente átlagosan az elvetett vetőmagok mintegy 40 százalékát teszi ki a fémzárolt vetőmagok mennyisége, amivel Magyarország lemaradásban van az európai átlaghoz képest – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szövetség egyik fontos törekvése a fémzárolt kalászosvetőmagok felhasználási arányának növelése, ezért kampányt indított a mezőgazdasági termelők körében. 

Azt szeretnék tudatosítani a gazdálkodókban, hogy a piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomonkövethetőség biztosításának egyik, és nagyon fontos feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. A változó körülmények, éghajlati anomáliák között a nemesítés során elért hozamnövekedést, a kiszélesített ellenálló képességet és az egyre jobb, illetve speciális minőségű fajták nyújtotta előnyöket csak a fémzárolt vetőmag vetésével használhatják ki a visszavetett magokkal szemben a gazdálkodók.

A szervezet minden évben széles körű felmérést végez az őszi vetési szezon előtt a tagság körében, és törvény adta lehetőségeit kihasználva tájékoztató árat állapít meg. A szövetség a piaci körülményeket figyelembe véve az őszi búza tekintetében nettó 161 ezer, az őszi árpa esetén pedig 150 ezer forintos tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a II. szaporulati fokú vetőmagokra. Ez az összeg zsákban, gombaölő szerrel csávázva, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix, és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

Az egy évvel ezelőtti alacsony terményárakhoz képest enyhe emelkedés tapasztalható, de jókora eltérés van a takarmány és a malmi minőségi kategóriák között. Az országosan jellemző, gyengébb takarmányminőség alacsonyabb várható árbevételét nem tudja ellensúlyozni a magasabb termésátlag, és ez kedvezőtlenül hat a fémzárolt vetőmagra vonatkozó vásárlási szándékokra. Az elmúlt éveket jellemző, egyre növekvő pénzügyi gondok szintén a fémzárolt vetőmag felhasználásának növekedése ellen hatnak.

A szaporítóterületekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatokat is figyelembe véve 

Az őszi búzában a vetőmagszaporító terület kismértékű csökkenése ellenére a kalkulált elérhető vetőmagmennyiség az áthozott készletekkel együtt biztosíthatja a tavalyi felújítási szintet. Őszi árpa esetében a tavalyi kiugró rekordméretű szaporítóterület nagysága idén a többéves átlag szintjére csökkent vissza, de a fémzárolt vetőmag iránti igények így is biztonsággal kielégíthetők. A vetőmag-szaporító terület hasonlóan csökkent a tritikálé esetében is, de az átlagos felújítási szinthez elegendő vetőmag kerülhet betakarításra.

A 2023–2024-es vetőmag-előállító szezonban a vetéstől kezdve szinte a betakarításig nagy különbség alakult ki a dunántúli és alföldi legfontosabb búzatermő területek csapadékmennyiségében. A dunántúli területek vetése sok esetben csúszott a csapadékos időjárás miatt. 

illetve adott területeken közel sem optimális időben és körülmények között került földbe tavaly a vetőmag, a kelést követően pedig a túlzott mennyiségű csapadék okozott víznyomást. Idén a keleti országrész téli és tavaszi csapadékösszegei a sokéves átlagok alatt maradtak. Az áprilisban, majd májusban érkező csapadék ahhoz még időben érkezett, hogy a termés mennyisége valószínűleg ne maradjon el számottevően a sokéves átlagtól. Amíg az árutermesztésben keletkezett áru minősége (elsősorban a fehérje- és hektolitertömeg) gyenge, addig a vetőmagtételek minősége várhatóan nem befolyásolja az elérhetőséget.