Áremelés két oldalról: a boltok után a malmok is drágábban adják a lisztet
A malmok szeptemberig közel egy éve nem emelték a liszt átadási árát – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Amit most a fogyasztók a boltokban tapasztalnak, az a kereskedelem árkorrekciója az ársapka és a kötelező akciók után – tette hozzá. A lisztárak kérdése most azért különösen éles, mert közben az ársapkát követő kötelező akciózás is megszűnt, és a KSH adatai szerint a liszt kilónkénti fogyasztói ára a júniusi 178 forintról 46,6 százalékos növekedéssel júliusban 261 forintra nőtt. Lakatos Zoltán szerint ez az áremelkedés kizárólag a kiskereskedők árkorrekciójának a következménye.
Ez a fogyasztóiár-emelkedés gyakorlatilag akkor jött, amikor a malmok bejelentették, hogy szeptembertől emelik átadási áraikat. Az emelés mértéke vállalati döntés, Lakatos szerint kilónként 10-15 forintot jelenthet, amit a jelenlegi 125–145 forintos átadási árakra tehetnek rá. A malmok korábban két számjegyű áremelést harangoztak be, Lakatos szerint azonban az átlagosan realizálható árnövekedés vélhetően a tíz forinthoz lesz közelebb, így a malmok nagyobb részénél százalékban csak egy számjegyű lesz a növekedés.
Az áremelés alapvető indoka a búzaárak emelkedése.
A szezon kezdetén a malmi minőségű búza ára még tonnánként 63-65 ezer forint volt ami egy ideje már 80 ezer forintos szintre ugrott. Sőt, a magyar búzapiac elvált az európaitól, és már magasabbak az árak, mint a párizsi tőzsdén, a Matifon . Lakatos szerint a költségnövekedést csak a liszten keresztül tudják érvényesíteni, a korpa árát ilyen mértékben nem tudják növelni. A búzaáron felül persze a malmokat is már év eleje óta nyomja a minimálbér és az egyéb bérek emelése, a nyári hónapokban a nagyobb felhasználás miatt pedig az áramdíj is emelkedik. A 10-15 forintos áremelés mindezek alapján ahhoz szükséges, hogy az iparág rentabilitása megmaradjon, és ki tudja használni az uniós pályázatok adta lehetőségeket.
A Gabonaszövetség nemrég megvizsgálta a malomipar nemzetközi árait, amiből az derül ki, hogy Magyarország a világon a sereghajtó, amin a júliusi áremelkedés sem sokat változtat.
Ez annak a következménye, hogy a hazai lisztigény évi 1,1 millió tonna, míg a magyar malomipar kapacitása 1,5-1,6 millió tonna. Emiatt egymással úgy versengenek a malmok, hogy megpróbálnak egymás piacából elcsipkedni, amit az alacsony árakkal próbálnak elérni
– állítja Lakatos Zoltán, aki szerint a mostani áremelés idején is lesz egy-két malom, amelyik megpróbál még néhány hétig nem emelni, abban bízva, hogy ezzel sikerül piacot szereznie, amit nyilván más cégek rovására tehet meg.
A szakmabeliek sokszor elmondták már, hogy az idei búza minősége jóval gyengébb a szokásosnál, ezért „többet kell foglalkozni vele”, hogy jó lisztet őröljenek belőle. „A malomiparban hozzászoktunk ahhoz, hogy 30-as sikértartalmú búzákkal dolgozunk, jó fehérjetartalommal és sütőipari értékkel, most pedig örülünk a 28-29-es sikérnek, a fehérjével igazából nincsen gond, de a sütőipari érték az A vagy B helyett igencsak a B-nek az alja” – mondta. Mivel pedig kevés termett a malmi minőségű búzából, most az is kérdőjeles, hogy a jövő év első fél évében hol találnak majd jó minőségű, őrlésre alkalmas búzát.
Több kiskereskedelmi lánc is aggódhat: vizsgálatot indítanak a nagy áremelések miatt
A kötelező akciózás és élelmiszerárstop után tetemes mértékű árnövekedés volt megfigyelhető több alapvető termék esetében. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint több kiskereskedelmi lánc áremelése túlzó volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.