Bóka János: Magyarország nem fizeti ki a napi egymillió eurós bírságot

Magyarország az uniós bíróság által hozott migrációs ítéletében kiszabott bírságot nem fogja befizetni, törekszik arra, hogy megoldja ezt a kérdést, ezért megkezdte a tárgyalásokat, hogy a napi egymillió eurós bírság megszűnjön – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter Strasbourgban, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága (AFCO) ülését követően, csütörtökön.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Unió Bírósága június közepén 200 millió euró, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseit, Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: megkezdődtek a tárgyalások Ylva Johansson belügyi biztossal a migrációs ítélet végrehajtásáról.

Szeptember 18-án, szerdán az Európai Bizottság közölte, hogy mivel Magyarország határidőre nem teljesítette a 80 milliárd forintos bírságot, így ezt az összeget levonják a Magyarországnak szánt esedékes uniós kifizetésekből.

Közölte: 

„Megállapodtunk abban, hogy milyen csatornákon keresztül zajlanak az ítélet végrehajtásával kapcsolatos további megbeszélések. Fölállítottunk egy menetrendet, a megbeszélések ennek megfelelően fognak folytatódni a továbbiakban” – fogalmazott.

Aláhúzta: Magyarország törekszik arra, hogy megoldja a kérdést, és a napi egymillió eurós bírság megszűnjön.

Magyarország pozícióját a migrációs ítélet végrehajtásával kapcsolatban a népszavazáson, a nemzeti konzultáción, illetve a választásokon kifejezett politikai akarat jelenti – hangsúlyozta Bóka János, majd úgy fogalmazott: „Ez nagyon határozott, egyértelmű felhatalmazás számunkra. Nekünk ennek mentén kell tárgyalásokat folytatnunk az uniós bizottsággal a továbbiakban is.”

Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének alkalmával tartott szakbizottsági üléssel kapcsolatban az európai ügyekért felelős miniszter elmondta, a meghallgatáson a magyar uniós tanácsi elnökség prioritásait kellett ismertetnie, és tájékoztatnia a szakbizottság tagjait arról, hogy az illetékességi körükbe tartozó ügyekben milyen előrelépés várható a magyar elnökség munkája során. Ehhez képest – mint kiemelte – a kérdések legtöbbje a magyar belpolitikai helyzetre vonatkozott, illetve nyílt politikai támadás volt Magyarország és a magyar emberek ellen.

– fogalmazott.