Kellemes meglepetés a mai építőipari gyorsjelentésből kiolvasható adat a rendelésállomány növekedése, ami kedvező előjel az ágazat jövője szempontjából – így reagált Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a KSH pénteken közzétett, 2024. júliusi építőipari adatsorára. A kiváló rendelési adatok alapján az MBH Bank elemzője, Horti Flóra arra számít, hogy a termelési volumen érdemi növekedése a második félévi adatokban már látszódhat. Az emelkedő trend máris látszik a számokból.
Az új rendelések volumene több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a teljes rendelésállomány 21,0 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál.
A növekedésben útépítések megrendelésének volt szerepe. Ez alapján
a következő időszakban van tér az építőipari termelés növekedésére,
remélhetőleg ez az adatokban is látszik majd– tette hozzá.
Az építőipar teljesítményét több tényező befolyásolja – szögezte le Regős Gábor.
Nevezetesen az állami oldalon meghatározó
Ez utóbbi miatt az idén egyes beruházásokat elhalasztottak, vélhetően ennek jelentős része megjelenik az építőipari teljesítményben.
A vállalati beruházásoknál meghatározó, hogy van-e értelme beruházni,
hogy a várható kereslet alapján megtérül-e a beruházás – itt a mostani gyenge külső kereslet akadályt jelent.
Fontos tényező a finanszírozás, a kamatkörnyezet mellett az uniós támogatások kérdése.
A második negyedéves beruházási adatokból
úgy tűnik, hogy a kamatkörnyezet csökkenése még kevés a beruházások érdemi beindulásához.
A beruházások kapcsán ugyanakkor gátat jelenthet az építőiparban kialakult magas árszínvonal, mely elsősorban a lakásépítéseket fogja vissza. Az építőipar teljesítményét felfelé húzzák a folyamatban lévő nagyberuházások, azonban kérdés, hogy itt mennyire jutnak megrendeléshez a hazai cégek.
A kormány adómentesség bevezetését tervezi a lakosság hosszú távú megtakarításai egy részének lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre való átcsoportosításakor, a döntés még véglegesítés előtt áll – jegyezte meg az MBH Bank elemzése.
Az uniós források beérkezése és azok felhasználásának megindulása, illetve az otthonfelújítási program révén az építőipar lendületet kaphat, ami a jelenlegi cikk-cakkozó trendből való kilábaláshoz szükséges. Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat. A program nem csak az építőiparra lehet pozitív hatással, hanem az egész gazdaságot élénkítheti
– írta Horti Flóra.
Sajtóinformációk szerint 10 ezer energetikai tanúsítványt rendeltek meg, és 2 ezer hitelkérelmet adtak be az MFB Pont Plusz hálózaton az otthonfelújítási program iránt érdeklődők az első két hónapban. Az előrejelzések alapján az év hátralévő részében ezek összege elérheti a 20-30 milliárd forintot a 108 milliárdos összegű programban – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a KSH pénteki gyorsjelentése szerint
idén júliusban az építőipari termelést felemás folyamatok jellemezték.
Havi alapon az ágazat teljesítménye 1,0 százalékkal emelkedett, míg éves alapon 6,2 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott a tavalyi magas bázis.
Az éves alapú visszaesésben összességében leginkább az egyéb építményeknek volt szerepe, itt a visszaesés mértéke 10,6 százalék volt. Ebben a csoportban meghatározóbbak az állami beruházások, míg a kisebb, 2,8 százalékos visszaesést elérő épületépítésnél jobban megjelenik a többi ágazat – például az ipar nagyberuházásai.
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra jelentős volatilitást mutat.
A külső kereslet gyengélkedése egyelőre csak kevéssé érintette az építési beruházásokat – összegezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője.
Az éves bázisú csökkenés okait részletezve a szakértő kiemelte, hogy miután a KSH az egyéb építményekhez sorolja
a korábban elhalasztott kormányzati beruházások is itt jelennek meg.
Ugyanakkor az építőipar ezen szegmensének a kilátásai kedvezőbbek, júliusban a megkötött új szerződések volumene közel négyszerese volt a megelőző évinek, köszönhetően a nagy értékű útépítési szerződéseknek. Mindezek miatt az építőipari vállalkozások júliusi végi szerződésállománya az egyéb építményekre vonatkozóan közel felével magasabb volt, mint tavaly ilyenkor.
Lázár János építésügyi miniszter szerint az állami beruházások 2024-ben nem fognak felfutni, de 2025 második felében és 2026-tól jelentős állami megrendelésekre lehet számítani (útépítés, vasútépítés, műtárgyépítés, hídépítés). A magyar kormány jelentős fejlesztéseket indított, annak ellenére, hogy az uniós források egy része a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztésre került – írja az MBH Bank elemzése.
A felújítás lehet az a szegmens – véli az elemző –, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az otthonfelújítási program támogathat. A kormány célja 2027-re 48-ról 40 százalékra csökkenteni az építőipar importkitettségét.
2022 óta folytatódóik a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése, az idei első félévben 6027 új lakás épült, ami 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és ugyanennyivel csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma, 8972-re. Mindezért a tavalyinál is gyengébb évre lehet számítani, idén 15-20 ezer között alakulhat a lakásépítések száma, így csak lassú kilábalásra számítunk – fogalmazott az MBH Bank elemzése.
Útépítésektől robbant be az építőipar új szerződésállományaMindenféle előjelek, mínuszok és pluszok váltakoznak az építőipar 2024 júliusi teljesítményében: az ágazat termelési adatai 6,2 százalékos elmaradást jeleznek az egy évvel korábbitól, miközben a júniusitól 1 százalékkal magasabbak. Markáns változás az új szerződésállományban van, ami 21 százalékkal magasabb a tavaly júliusinál, köszönhetően a 280 százalékkal megugrott útépítési beruházásoknak - derül ki a KSH pénteki gyorsjelentéséből. |
Az elsősorban a háztartásokhoz és a vállalati szférához kötődő építések egyelőre kedvezően alakulnak.
A beruházási adatok visszaesését elsődlegesen a gépberuházások eredményezték,
azokat halasztották el a külső kereslet bizonytalansága nyomán – sorolta Molnár Dániel.
A megkötött új szerződések volumene itt jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, emiatt a szegmens hó végi szerződésállománya is csökkent, 5,4 százalékkal, tavaly júliushoz képest.
A makrogazdasági elemző megállapította: hogy az építőipar termelése a második negyedévben bővült, de csak részben tudta ellensúlyozni az ipar gyengélkedését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.