Fed-döntés után: az első mentőövet megkapta Amerikából a magyar gazdaság, a többi már a választókon múlik

Az év legjobban várt döntését hozta meg szeptember 17-én, szerda este az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed. A korábbi jóslatokat felülmúlva, de a piaci várakozásoknak megfelelően nem 25, hanem 50 bázisponttal 4,75–5 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Noha az amerikai gazdaság első látásra ereje teljében van, hiszen a GDP-növekedés idén elérheti a 2,5 százalékot, az elmúlt hónapokban több kedvezőtlen adat is napvilágot látott, amelyek egyaránt abba az irányba mutattak, hogy recessziós félelmek hatására bátrabb lehet a Fed. 

A pénzintézet ezzel 2020 márciusa óta először csökkentette az alapkamatot, akkor még a Covid okozta megrázkódtatás miatt lazított, hogy két évvel később sorozatban emelje a kamatszintet, egészen a mostanig érvényben lévő 5,5 százalékig. Mindez persze nyomást helyezett a feltörekvő devizákra, így a forintra is, ami 2022 közepén egészen drámai leértékelődésen ment keresztül a dollárral szemben, 450-es kurzusig repítve az árfolyamot. 

A magyar fizetőeszköz a lépés hírére azonnal erősödni a dollárral szemben, 353,7-ig csúszott az árfolyam. Némi hezitálás után azóta a forint folytatta a menetelését, cikkünk írásakor 353,1-es jegyzésnél járt.

Kinyitotta a kaput a Fed a magyar jegybanknak, de az elnökválasztáson múlik minden

Ha eddig bárkinek bármilyen kétsége felmerült annak kapcsán, hogy jövő héten az MNB kamatot vág, az biztosan el kell, hogy oszlassa őket – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Fed döntését követően. A monetáris tanács ugyanis kedden ülésezik, és az augusztusi szünet után jó eséllyel folytathatja a kamatvágásokat. Az elemző szerint a Fed az 50 bázispontos kamatvágásával már az eddig is nyitva lévő ajtót még jobban kinyitotta az MNB-nek. De ez a rövid távú hatás, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a mostani döntés, azt szerinte nem lehet megmondani, mivel a Fed sem tudja, hogy milyen irányba kell menni. Már csak azért sem, mert a következő kamatdöntő ülés csak november 7-én lesz, kettő nappal az amerikai elnökválasztás után.

Arról nem is beszélve, hogy mindennek komoly globális kockázati kihívása lehet, ami kellemetlen a feltörekvő devizáknak. Könnyen feljebb tornázhatja ugyanis a német és amerikai hozamokat, ez pedig újra beszűkítheti az MNB mozgásterét. „Jelen pillanatban ez a Fed-kamatdöntés csak az MNB szeptemberi kamatdöntést befolyásolja, ezt követően viszont nagyon nehéz bármit is megjósolni”, mondta az ING Bank vezető elemzője. Úgy látja, hogy Trump esetleges győzelme és a vörös hullám azt jelentené, hogy infláció és növekedésorientált gazdaságpolitika alakulna ki magasabb kamatokkal.

Bátrabb lehet a magyar jegybank, 6 százalék lehet az év végén az alapkamat

Növeli a jegybank mozgásterét, hogy elindult az amerikai kamatcsökkentés – erősítette meg lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Lehet, hogy lesznek olyan piaci szereplők, akik az MNB esetében is 50 bázispontos kamatcsökkentést áraznak majd, ő alapesetben ezt nem gondolja, de azt igen, hogy a kamatvárakozások alakulása, amelyek idén Amerikában még legalább 50 bázispontos vágást várnak az év vége előtt a Fedtől, az segíti a magyar jegybankot. A Fed még két alkalommal ülésezik, novemberben és decemberben.

Török szerint az MNB ugyan nem fogja nagy dobra verni, de olyan környezetet teremt számára a mostani döntés, amelyben úgy folytathatja szeptember után is a kamatcsökkentéseket, hogy ne veszélyeztesse a forint árfolyamát.

Török Zoltán szerint vannak olyan tényezők, amelyek nehezítik az MNB dolgát, ilyenek az inflációs kilátások, amelyek nem feltétlen abba az irányba mutatnak, hogy jövőre is sikerült teljesíteni az inflációs célt. A szeptemberi infláció még alacsonyabb lehet, mint az augusztusi, de október–november folyamán ismét emelkedhet, célba véve a 4,5 százalékot. „Mind a rövid és mind a középtávú inflációs kilátások óvatosságra kell hogy késztessék az MNB-t, de ettől még lehet további kamatcsökkentésről dönteni idén” – mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.