Gigantikus hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban
Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2 857,7 milliárd forintos halmozott hiánnyal zárt, miután a központi alrendszer 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt augusztusban – közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes államháztatási adatokat.
Júliusban óriási meglepetésre gigantikus, 213 milliárd forintos többletet hozott össze a költségvetés, aminek köszönhetően a államháztartás központi alrendszere 2443,3 milliárd forintot halmozott fel.
A mai adat azért meglepő, mert május óta kifejezetten kedvező folyamatok látszódtak a hazai költségvetésben.
Májusban többletes volt a büdzsé, majd júniusban 107,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az elmúlt 22 év legkedvezőbb 6. havi mutatója volt, bár az akkori 2656,4 halmozott hiány így is az éves hiányterv 106 százalékát jelentette.
Ráadásul azért is lehetett bízni a kedvező folytatásban, mert ugyan az áfabevételeknél az eredeti előirányzathoz képest jelentős az elmaradás, tavalyhoz viszonyítva így is 7 százalékkal nőttek az áfabefizetések.
A Pénzügyminisztérium most azt írja, augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.
Ezen felül a dupla családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában
– írja a PM, és arra is felhívják a figyelmet, hogy meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 4 281,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1 781,6 milliárd forintot fordítottunk az év első nyolc hónapjában.
Szintén kiemelik, hogy augusztus végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2 413,8 milliárd forint volt, amely 695,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél.
Hangsúlyozzák mindezzel együtt, hogy kormány elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett. A költségvetés hiányát az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra alá mérsékelik.
A kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt.
– ígéri a szaktárca.
A megváltozott makropálya és az áfabevételek hiánya miatt kellett hozzányúlni a hiánycélhoz
Eredetileg a GDP arányában 2,9 százalékos, összegszerűen 2500 milliárd forinttal tervezte meg az idei büdzsét a Pénzügyminisztérium a jelenleginél egy jóval kedvezőbb makropálya mellett. Az ugyan már márciusban nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható 2024-re kitűzött 4 százalékos gazdasági növekedés, ez pedig a büdzsé teljesítését is alaposan megnehezíti. Emiatt és a tavalyi 1000 milliárdos áfabevétel-kiesés miatt elemzők és a hitelminősítő intézetek már a tavasz folyamán figyelmeztettek, hogy több száz milliárdos elcsúszás van a költségvetésben, így nyár folyamán valamilyen egyensúlyjavító intézkedésekre biztosan szükség lesz kabinettől. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül július elején jelentette be, hogy a védelmi hozzájárulást vet ki a bankokra, multikra és energetikai cégekre, akiktől összegszerűen augusztustól 400 milliárd forint pluszbefizetést várnak.
Mivel a költségvetés hiányát időközben a kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban a GDP 4,5 százalékára emelte, így az az eredeti tervhez képest 1500 milliárd forintos mozgástér nyílt az államháztartás számára. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetne Varga Mihály, akinek egyre fontosabb, hogy a költségvetés képes legyen teljesíteni a módosított hiánycélt. Az elmúlt években ez nem jött össze, tavaly például 3,9 százalékos tervből végül 6,7 százalék lett, ami nagyon messze van a 3 százalékos maastrichti kritériumtól. A kormányzat elköteleződését ezzel együtt mutatja, hogy áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött, ami a növekedés helyreállítása szempontjából nem a legkedvezőbb fejlemény.
Varga Mihály lesz a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke?
Múlt héten pedig a Bloomberg írt arról, hogy a választásokig következő másfél évben a kormány a költségvetési hiány elengedésére készül, ezt azonban Varga Mihály kategorikusan cáfolta, egyenesen ötcsillagos fake news-nak nevezte a hírt. A tárcavezető számára pedig vélhetően azért is fontos, hogy tartsa a hiánycélt, mert Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén egyértelműen célzott rá, hogy ő lehet a következő jegybankelnök, miután Matolcsy György mandátuma márciusban lejár. Így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire tekintik hitelesnek a piacok Varga Mihály személyét és elköteleződését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.