Hankó Balázs: a kutatók száma kétszeresére nőtt az üzleti szektorban

Európai versenyképességi fordulatra van szükség, a magyar modell sikeres, és jó választ adhat erre – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Hungary Innovation Week nyitóeseményén hétfőn Budapesten.

Kiemelte: Magyarország megújította a felsőoktatási és szakképzési rendszerét, amelynek eredményeként stratégiai együttműködések születtek a szakképző centrumok, az egyetemek és az iparági szereplők között. Kitért arra: 1995-ben Európa termelékenysége az Egyesült Államok termelékenységének 95 százalékán állt, míg most csak 80 százalékon.

Az Európai Unió tudományos teljesítménye az elmúlt évtizedekben 8 százalékponttal csökkent, a közösség ezen a területen is lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest – mutatott rá a miniszter. Mindezek alapján óriási és sürgős szükség van az európai versenyképességi fordulatra. Erős és versenyképes Európára van szükség, és a mostani folyamatok nem ezt segítik – hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte: nem segíti Európa versenyképességét, hogy bár a közép-európai országok adják az EU lakosságának 24 százalékát, mindössze a kutatási és innovációs források 8 százaléka érkezik ebbe a régióba. Szintén nem segíti az együttműködéseket és a versenyképességet, hogy Brüsszel igaztalan módon zárja ki az európai hálózatokból a magyar egyetemeket.

Hankó Balázs szerint a magyar modell eredményességét mutatja, hogy Magyarország a 21. helyen áll az innovációs teljesítmény alapján az EU-ban, míg az egy főre jutó Nobel-díjasok terén a 11., az egy főre jutó olimpiai aranyérmek terén a 13. a világban. Kiemelte: 2010 és 2022 között háromszorosára nőtt az állami kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, közben a kutatók száma is kétszeresére nőtt az üzleti szektorban, és közel kétszer annyian tanulnak doktori képzésben, mint 5 évvel ezelőtt.

Ahhoz, hogy 2030-ra Magyarország az EU legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön, az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők számának a jelenlegi 6500-ról 9 ezer fölé kell nőnie – ismertette. A magyar modell kulcselemei közé sorolta

• a kedvező adórendszert,
• az innovációs finanszírozás megerősítését,
• a tudatos befektetés-ösztönző politikát,

amely számos kutató-fejlesztő központot vonzott Magyarországra, az egyetemek és az ipar összekapcsolását, valamint a stratégiai fókuszpontok meghatározását a magyar innovációban.

Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója kiemelte: a NIÜ feladata, hogy célzott szolgáltatásokkal, tudással és kapcsolatteremtéssel segítse az ökoszisztéma szereplőket

• az egyetemeket,
• a kis- és középvállalkozásokat,
• a startup vállalkozásokat

abban, hogy minél több innovációt vigyenek sikerrel a külpiacokra. Kiemelt célként említette, hogy növelni szükséges az innovatív vállalkozók számát, az egyetemi tudásra építve több új innovatív vállalkozást kell létrehozni, valamint meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozások innovációs aktivitását is. Az innovatív vállalkozók utánpótlásában a NIÜ zászlóshajónak tekinti a Startup University Programot.

Az XPAND programsorozat segítségével a NIÜ az innovatív mikro-, kis és középvállalkozásokat, illetve startupokat segíti gyakorlati példákon keresztül megismerni a nemzetközi piacra lépés folyamatát, annak kihívásait és azt is, hogy az egyes országokban milyen sajátosságokra kell odafigyelniük. Végül kitért arra, hogy a következő hónapokban számos új szolgáltatást indítanak az egyetemi kutatók és a vállalkozások számára, amelyekről a NIÜ honlapján és közösségi média felületein tudnak az érdeklődők tájékozódni.

A Hungary Innovation Week nyitóeseményén több mint 10 ország szakértői vitatják meg az innováció és a startup-világ legújabb trendjeit és aktuális kérdéseit. A Nemzeti Innovációs Ügynökség rendezvényének középpontjában az innováció jövője és hatásai állnak.